Századok – 1955

Szemle - Vázlatok a Szovjetunió történetéből 1907–1917 március [$ 1907–1917] (Ism. Niederhauser Emil) 499

SZEMLE 499 zik — bármely munkafolyamat leírásánál — sa korántsem egyszerű angol társadalmi mozgalmak elemzésénél nem törekszik az egyszerűsítésre, bár a fő vonalak plasztikusan rajzolódnak elő. A mű más tanulsággal is szolgál számunkra — azok számára, akik a felszabadulásunk óta eltelt időszak kutatói. A közelmúlt kutatása és az élet nyitott szemmel való élése, a közvetlen tapasztalatgyűjtés elválaszthatatlan egymástól. Végezetül hallgassuk meg azokat a nemes internacionalizmustól áthatott szavakat, amelyeket a fiatal Engels Anglia munkásosztályához intézett s amelyek időszerűsége az elmúlt több mint száz esztendő alatt mitsem változott : »Meggyőződöm arról, hogy emberek vagytok, az emberiség nagy és egyetemes családjának tagjai, akik felismerték, hogy érdekeik ós az egész emberi nem érdekei azonosak. És mint ilyenek, mint az i>egy és oszthatatlan« emberiség családjának tagjai, mint emberi lények e szó legjobb értelmében, mint üyenek köszöntjük—én ós sokan mások a kontinensen — minden irányú előrehaladástokat, és gyors sikert kívánunk nektek. Csak előre a megkezdett úton. Sok akadályt kell még leküzdenetek ; legyetek állhatatosak, legyetek rettenthetetlenek — sikeretek biztos, ós minden egyes lépés azon az úton, amelyet meg kell tennetek, közös ügyünknek, az emberiség ügyének javára válik«. (7. 1.) H. HARASZTI ÉVA OMEPKH HCTOPHM CCCP. 1907—M APT 1917 (MocKBa, YQNEARH3 MHH. npocB. PC<1>CP, 1954. Crp. 349, 2) VÁZLATOK A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNETÉBŐL 1907—1917 MÁRCIUS] Az Orosz Birodalom XX. századi történetének két jelentős mórföldköve az 1905-ös orosz forradalom és az 1917-es februári polgári-demokratikus forradalom, amelyet azután a Nagy Októberi Szocialista Forradalom követ. A két forradalmi korszakkal a szovjet történetírás már régóta alaposan foglalkozik, az 1905-ös forradalom mostani évfordulója újabb jelentős munkák kiadását segítette elő. Ezzel szemben a két forradalom közti időszak történetére viszonylag kevés figyelmet fordított a szovjet történetírás ; az A. M. Pankratova szerkesztésében megjelent (ós magyarul is rendelkezésre álló) tankönyvön kívül szintétikus munka erről a korszakról még nem jelent meg. Ezt a hiányt kívánja pótolni bizonyos mértékig ez a jelen kötet, melynek szerzői M. J. Geftyer, A. J. Grunt és G. M. Gyerenkovszkij. A kötetet A. L. Szidorov professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének igazgatója szerkesztette. A kötet célja nem az, hogy a korszak teljes tudományos szintézisét adja, elébe vágva ezzel a most készülő tizenhat kötetes nagy összefoglaló munka megfelelő köteteinek. Ez a könyv elsősorban a középiskolai tanárok számára készült, azoknak óhajt segítséget nyújtani a tanításban, az oktatás elmélyítésében. A könyv öt nagy részre oszlik. Az I. rész címe : Az imperializmus fejlődése Oroszországban az első orosz forradalom után (1914-ig). Ez a rész a korszak gazdaságtörténetéről megjelent nagyobb tudományos szintézisek anyagának felhasználásával készült. Bemutatja azt, melyek voltak az imperializmus sajátosságai Oroszországban, miért éppen Oroszország vált az imperializmus ellentéteinek csomópontjává, ami — mint ismeretes — a szocialista forradalom győzelme szempontjából alapvető jelentőségű. A könyv bemutatja az 1908—-1909-es évek depresszióját és az 1910-el kezdődő fellendülést, amely után azonban már 1913-ra újabb válság jelei mutatkoztak. Jelentős ebben a korszakban az a tény, hogy az ország nemzetiségi területein is nagy mértékben folyik a kapitalizmus fejlődése, már 1908-ban a vállalatoknak csak 38,5%-a helyezkedik el a nagyorosz kormányzóságokban, a többi pedig a nemzetiségi területeken és Szibériában. A korszak az orosz technikai felfedezések és találmányok terén is sok újat hozott, de a cári kormányzat elnyomó politikája lehetetlenné tette ezeknek a találmányoknak alkalmazását, és így éppen ebben az időszakban még inkább megmutatkozik Oroszország gazdasági fejlődésének elmaradott volta. Az imperializmus egyes sajátosságai természetesen erősen megmutatkoznak az orosz gazdasági életben, a könvv igen jellemző adatokkal mutatja be a monopóliumoknak a fejlődést gátló szerepét, többek közt például azt, hogy a vaskohászatot kezében tartó »Prodamet« tröszt a magas árak fenntartása érdekében hogyan csökkentette a kohászat termelését és milyen valóságos »féméhség«-et idézett elő a belső