Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Székely György: Konferencia a huszitizmus két elméleti problémájáról 477

484 aZÉKBLY UYÖItUY burkolta harcát, s a táboritákkal, árvákkal együtt küzdő Peter Payne ellen azt hangoztatta, hogy nem cseh. A baseli zsinattal is a »cseh haza« érdekében javasoltak megállapodást. A reakciós katolikus ideológusok és a kelyhes egyetémi magisterek nem érthették meg helyesen a huszitizmusnak nemzetközi vonásait sem, a táboriták és árvák egységét a környező nemzetekkel a haza elárulásának tartották. A huszita forradalmi mozgalomban a cseh nép kezdettől fogva találkozott a közös alapon a német néppel ós a szomszédos országok népeivel — hangoztatta J. Macek. Jan Zelivsky 1419-ben a körülfekvő államok példája gyanánt állította oda a csehek pápaság elleni harcát. A kiliasztikus tanok szerint áz egész világ népei követni fogják a cseheket. Ezért is fordulnak a husziták antifeudális programjukkal az egész világ népeihez. A négy cikkelyt is több nyelven akarták védeni (magyarul is). A forradalmi mozgalom kiszélesedésével és az első sikerekkel egyidejűleg megsokasodtak a cseh nemzetiség kultuszának és a különleges küldetésébe vetett hitnek kijelentései (Trocnovi Jan Zizka, Nagy Prokop levelei, Tábor manifesztumai). A manifesztumok az egyház kizsákmányoló jellege mellett latin, nemzetnélküli jellege ellen is felléptek. De a hazafias manifesztumoknak semmi közük nincs a későbbi burzsoázia sovinizmusához, megkülönböztetik a dolgozó német, lengyel stb. népet e nemzetiségek uralkodó osztályától. A külföldi hadjáratoknak is egyik célja az összeköttetés a népi erőkkel az illető országokban a feu-' dális erők ellen. A huszitizmus megerősítette a szláv nemzetiség benső érzését, tudatosította a nyelvi rokonság alapján a szláv egymásrautaltságot. A szlovák néppel a legszorosabb kapcsolatok jöttek létre. Tábor első harcosai közt volt egy vágújhelyi szlovák pap is. Nyugat-Szlovákia Tábor egyik behatási területévé vált. A csehszlovák testvériségnek egyik történeti forrása a huszita forradalmi mozgalom. A csehek nyelvi és etnikai rokonsága a lengyelekkel és a sajátos politikai helyzet szoros összekapcsolódásra vezetett a cseh husziták s a lengyel királyság lengyel és orosz lakosai közt. A szláv rokonsággal azonban a lengyel feudális urak politikai célokra visszaéltek. A lengyel szegénység viszont csatlakozott a táboritákhoz. Lényeges változást hozott a huszitizmus a német nemzetiséghez való viszonyban : a németekkel kapcsolatos helyes szemléletet hozta és a gyakorlatban ez a cseheknek a Csehországban élő német nemzetiséghez való helyes magatartásában is érvényesült. Zelivsky egyaránt tanítványa volt Húsnak ós a német népi prédikátor Drezdai Miklósnak. A németek elleni hangok a cseh világi és egyházi, feudális urak sorából jöttek, ebben a cseh nép nem vett részt, s a mozgalom elejétől fogva németek is voltak a mozgalomban. Német nyelven is adtak ki forradalmi felhívást. A német husziták egyenjogúak voltak a német patriciátustól megtisztult Prágában. A budysíni kézirat a német keresztesek ellen fordul, de szeretetre hív a német husziták iránt. A husziták magyar viszonylatban is. a zsoldosok és nemesek ellen fordultak. A nemzetiségi kérdést tehát csak a forradalmi harccal együtt lehet megérteni, a marxizmus alapján — hangoztatta befejezésül J. Macek. A huszita tradícióban nagy szerepet játszott ez a kérdés Podébrad idejétől napjainkig. Nemcsak forradalmi tradíció a huszitizmus, hanem olyan nemzeti hagyomány' is, amely a szomszéd országok népével is forradalmi köteléket teremtett. A beszámoló megvitatása elvi és módszertani kérdéseket egyaránt felvetett. R. Urbánek bírálta Macek előadását a források értelmezése miatt. Szerinte Macek német viszonylatban eltúlozta a husziták nemzetiségi szemléletét, a huszita mozgalom németellenes jellege aligha lenne vitatható. Macekhez képest lejjebb kívánta szállítani' a huszita németek szerepót Táborban is, Prágában is. J. Macek e bírálattal a források értelmezésének helyes módját állította szembe, amiből kiderül, hogy a huszita patriotizmust helytelen cseh-német ellentétre leegyszerűsíteni. Egyfelől a XIV. századi források cseh-nómet .ellentétre vonatkozó megállapításait nem· lehet az egész országra általánosítani, másfelől a harcban álló »németek« és »csehek« osztályelemzése és a források osztálytendenciája is figyelembeveendő körülmény. Macek forrásértelmező módszerét Urbánek akadémikussal szemben Székely György is méltatta, s a magyar nemzetfogalom középkori előzményeinek és a huszitakori »magyar-német« ellentetek elemzésével támasztotta alá. E. Maleczyúska arra mutatott rá, hogy a néptömegek szerepót a feudalizmus korában nem lehet azonosítani a szocializmus alatti szerepével. H. Köpstein a néptömegek és a polgárság szerepót igyekezett különválasztani a- nemzet elemeinek kialakításában a kapitalizmus előtti korban. A népi tömegek (aktív érő) szerepót ebben alárendelné a polgárságnak (passzíy erő, de polgári célok). Α. I. Ozolin azt vizsgálta, hogy a polgári nemzetiségi követelések meddig játszottak haladó szerepet a huszita forradalmi mozgalomban. J. Macek abban jelölte meg a polgárság fontos szerepót ebben a vonatkozásban, hogy túljutott a nemzetiség territoriális felfogásán, a nyelv alapján alkotott egységet értette a huszita polgárság nemzetiségnek. A polgári felfogás nem is volt egységes, az egyes kelyhes csoportokat külön kell ebben is választani Príbramtól Roky-