Századok – 1955

Közlemények - Dolmányos István: A dekabrista felkelés magyarországi emlékei 425

A DEKA Bill STA FELKELÉS MAGYARORSZÁGI EMLÉKEI 449 művét világviszonylatban is a mozgalom egyik legkiemelkedőbb, haladó szempontból megírt művészi feldolgozásának számíthatjuk.11

6 A nagy magyarok kegyeletes zarándoklását a dekabristák sírjai felé a XIX. században Ady Endre zárta be. Ő ugyan akkor még csak egyetlen dekabristát ismert, Puskint — azt is inkább halhatatlan alkotásain keresztül, mint a dekabrista mozgalomban betöltött szerepe révén —, de csodálatos fürkésző szemének ennyi is elég volt ahhoz, hogy megértse a századelő oroszországi küzdelmeit és roppant erejű szenvedélyével kiálljon a dekabrista nemzedék ügye és annak propagandistája, Puskin mellett. A múlt század utolsó évében születtek Puskinért csatázó sorai : »Tudod-e, hogy a költő sorsa — Mi régen volt, — meg mindig az, — Hiába gyújt fel égi lángot, Leroskad, elvész az igaz. ^^ De nekünk a szívünket tépi Ez a hálátlan nemzedék Mely nyomorultul meggyalázza A Puskin drága szent nevét!«11

7 A dekabrista mozgalom felszabadulás előtti haladó jellegű visszhangját vázolva, végül még meg kell említeni, hogy a Horthy-fasizmus éveiben Gellért Hugó haladó gondolkozású műfordítónk tolmácsolta magyar nyelven Tolsztoj Leó sajnos befejezetlenül maradt dekabrista tárgyú regénytöredékét.11

8 Ha végigtekintünk a dekabrista felkelésre később, a haladás oldaláról emlékezők során, megvilágosodik előttünk a dekabrista példamutatás hagyományának egy újabb sajátossága is. Az elmúlt 130 esztendő folyamán ugyanis a dekabrista felkelés emléke egyike volt azoknak az összekötő kapcsoknak, amelyek a későbbi haladó magyar nemzedékeket az immár világjelentőségűvé nőtt »másik«, haladó Oroszországhoz közelítették. * A dekabrista felkelés korabeli hatása az orosz forradalmi mozgalom későbbi fordulópontjainak magyarországi visszhangja mellett eltörpül. Ez természetes is, mert a dekabrista felkelés nem volt népforradalom, tagjai igen távol állottak a néptől. Éretlenek voltak még a haladás magyarországi erői is, tehát gyenge volt a visszhang társadalmi alapja. Bukott felkelésként érkezett a hírük, nem úgy, mint az 1905-ös forradalom esetében (még ha később ez el is bukott), vagy még inkább 1917-ben. Az oroszországi események nálunk 1826-ban még az 1830-asnál is sokkal kisebb nyomot hagytak. Érthető, 116

A regény alapvető erénye : lelkesítő, szabadságvágyó szelleme ellenére néhány ponton mégis kívánnivalót hagy maga után. Jókai bizonyos fokig idealizálta I. Sándor cár alakját és a mozgalom árulói felett sem mondta ki a jól megérdemelt ítéletet. Hitelt ad a felkelt katonák teljes tudatlanságáról költött rágalmaknak és így mintegy a népet okolja a mozgalom bukásáért. 117

Ady Endre Összes versei. Bpest, 1954. II. k. 547—548. 1. »Puskin« c. versből, 1899. júl. 17. 1,8

Tolsztoj Leó: A dekabristák. Ford. Gellért Hugó. Bpest, é. n.