Századok – 1955

Közlemények - Dolmányos István: A dekabrista felkelés magyarországi emlékei 425

440 DOLMÁNYOS ISTVÁN" volna.«8 3 Az első pont alatt említett levelet valószínűleg mellékelte a felterjesztő azonban ezt Takáts Sándor vagy nem másoltatta le, vagy esetleg már ő sem találta. A második pontból valószínű, hogy ugyanaz a besúgó írta ezt a jelentést is, mint aki már előzőleg panaszkodott Fesslerre. A harmadik pontot véleményünk szerint úgy kell értelmezni, hogy a szóbanforgó egyén a dekab­rista felkelés időpontját tartotta alkalmatlannak és úgy vélte, hogy hat hó­nappal később sikerrel járhatott volna egy ilyen kísérlet. Ehhez még egyet hozzáillesztünk. Március 17-én kelt az a »Gur.« jelzés­sel ellátott jelentés, amely azt hangoztatja, hogy »az Oroszországba végbe­ment kedvező változások is egy kissé hajlíthatóbbá fogják tenni a magyar országgyűlés küldötteit.«114 Lehetséges, hogy az előbbi jelentés egy sora sem igaz. (Bár a gömöri levél esetében ez nem valószínű.) Azonban ha ismerjük már Széchenyi január 24-i hiteles, rokonszenvező naplóbejegyzését és úgy olvassuk a jelentéseket, egy dolgot lehetetlen kétségbevonni : azt, hogy ezek egy tényleg meglévő, csak egyes személyekre korlátozódó és korántsem forradalmi, de mégis szimpati­záló hangulatot tükröznek. Ezt bizonyítja közvetve az utóbb idézett jelentés is, ahol a dekabrista mozgalom — nyilván túlozva — mint a magyar országgyűlési ellenzék segítsége, annak elfojtása pedig mint az ellenzéki küldöttek kára jelentkezik. A jelentés szerzőjének állításával ellentétben bizonyos, hogy koránt­sem volt széles a rokonszenvezők tábora. De egyes rokonszenvezők Széchenyi körül voltak. És itt térünk rá arra, hogy a titkosrendőrök is jó helyen keresték a szimpátiamegnyilvánulások forrását. Egy másik titkos ügynök, Cserey őrnagy8 5 március 28-án írt részletesebb jelentést. Ebben főleg a »reunióval«, vagy ahogy ő nevezte, az »ifjú ligával« foglalkozott. Miután Wesselényi Miklósra és társaira árulkodott, a következőket állapította meg a Széchenyi vezette haladó csoportosulásról : »Ők az újítás hívei, igen, ők erősen azt hiszik — hogy a forrófejűségtől lángrakapott orosz hadsereget — amely Oroszország trónja számára igen veszélyes lehet, hogy tehát ezt a hadsereget — foglalkoztatás útján a lángok kitörése elől eltérítsék, a pétervári udvarnak háborút kell kezdenie — ennek a háborúnak elképzelésük szerint oly erősen kell megzavar­nia Európa jelenlegi csendjét, hogy még a mi Legmagasabb Kabinetünknek is dolga akad és ezen keresztül a kabinet arra kényszerül, hogy még a Legmaga­sabb Érdekeknek is megfelelőnek találja a magyar újításokat, ha nem is egé-83 »1-te. Dieser Brief von Gömör hat sehr viele Anspielungen darauf mit Lob vermischt ; 2-ens. Da ist in Russland ein Thököly, von hier gebürtig, der dort eine Erbschaft gemacht hat und nun da wohnt, ein geborener Armenier ; von diesem haben nun nicht nur die hiesigen Raitzen, Griechen und Armenier, sondern auch Bürger und selbst vom Adel sehr genaue, viel genauere Nachrichten, als die welche in den Zeitungen waren und sind. 3-ens. Peter weiss auch viel daran und redet besonders mit mir in Vertrauen, viel darüber so B. dass dieses nicht der rechte Augenblick war um 6 Monate später wäre es besser gewesen.« O. L. Takáts-hagyaték, fasc. 35. ff. 356—357. 84 Uö., ff. 375—376. „Kedvező változások" alatt a dekabrista felkelés elfolytá­sát értette a jelentés szerzője. 85 Ifjú Cserey Farkas őrnagy nem tévesztendő össze a Kazinczyval levelező Cserey Miklóssal, bár Cserey Farkas is Kazmczy ismerőseinek körébe tartozott. Vö. dr. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. IV. k. Bpest, 1942. 838—839. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents