Századok – 1955

Tanulmányok - Hanák Péter: A dualizmus válságának elmélyülése a XX. század első éveiben 359

406 HAN'ÁK PÉTER JEGYZETEK A tanulmány a Magyarország története az abszolutizmus és a dualizmus korában. 1849—1917. —- a készülő egyetemi tankönyvsorozat II12 félkötete egyik részlete, némiképp bővített változatban. A tankönyv megelőző fejezete : Az imperializmus uralkodóvá válása és sajátosságai Magyarországon, az imperializmus első világháború előtti szakaszának gazdaságtörténetével, a Magyarország osztálystrukturájában bekövetkezett főbb változásokkal, az egyes osztályok, rétegek helyzetével, különösen a dolgozó osztályok növekvő elnyomorodásával, szociális és kulturális elnyomatásával foglalkozik. Ennek megfelelően a közölt szöveg a megelőző fejezetben elmondottakra nem tér ki, csupán néhány helyütt összegezi röviden, utalásképpen, a már korábban előadottak főbb megállapításait. A tankönyvfejezet további, itt nem közölt részei az 1903. és 1904. év politikai történetét, a népmozgalmak nagyarányú fellendülését, az 1904-es nagy harcokat, valamint az uralkodó osztályok belső válságának kibontakozását, a Szabadelvű Párt bukását tárgyalják. * A dualizmus válsága elmélyülésének tanulmányozásához Lenin és Sztálin müvei adnak kezünkbe iránytűt. Elsősorban itt is Lenin klasszikus.művére : Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka, hívjuk fel a figyelmet. Lenin e műve alapvető a társadalmi és politikai ellentétek mindenirányú kiéleződésének megértéséhez, döntő szempontokat nyújt a fináncoligarchia politikai arculatának, a szociáldemokrácia opportunista elfajulásának jellemzéséhez. Ha közvetlen magyarországi útmutatást nem is tartalmaznak, elvi szempontból általános érvényűek, s ezért a magyarországi osztályviszonyok, politikai viszonyok elemzéséhez, a munkásmozgalom és munkáspárt tanulmányozásához alapvetőek Leninnek a 900-as években írt művei, elsősorban a Mi a teendő, Egy lépés előre, két lépés hátra, A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban. Hasonló értelemben útmutatóak Sztálin e korszakkal foglalkozó művei, mindenekelőtt : A leninizmus alapjairól. A magyar irodalomban Révai József adta a dualizmus válságának legmélyebb és legrészletesebb marxista elemzését, elsősorban az Ady Endre és a Szabó Ervin helye a magyar munkásmozgalomban c. tanulmányaiban. Révai József mutatott rá elsőként az imperializmuskori magyar társadalom fejlődésének sajátosságaira ; a századforduló utáni osztályviszonyok, társadalmi és nemzeti ellentétek elemzésével ő határozta meg először a dualizmus válságának tartalmát, a demokratikus forradalom érlelődésónek és elvetélődósének történeti körülményeit. L. Irodalmi tanulmányok. Bpest, 1950. (Ady Endre) 107—121., 150—154., 203—236. 1. ; Marxizmus, népiesség, magyarság, Bpest. 1948. 50—53., 60—68.1. (Szabó Ervin . . .) 123—124.1., (Marx és a magyar forradalom); 159—162. 1. (Kossuth Lajos) 240—242. 1. (Marxizmus és népiesség). Marxizmus és magyarság. Bpest. 1946. 179—183. 1. (»Birodalom« és »hivatástudat«). A dualizmus válsága elmélyülésének fontos vonásait összegezi Andics Erzsébet: A magyarországi munkásmozgalom az 1848—1849-es forradalomtól és szabadságharctól az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig c. munkájában. Bpest, 1954, 43—46., 59—66. 1. L. még : Mód Aladár : 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. Bpest, 6. kiad. 1951, 320—327. 1. A dualizmus válságának okait az ellenforradalmi korszak polgári történetírása is kutatta, hogy azokból tanulságokat vonhasson le — az ellenforradalmi rendszer számára. De akármilyen oldalról közelített is a probléma felé, akár szabadelvű párti szemszögből, mint Gratz Gusztáv (A dualizmus kora, Bpest. 1934.), akár az ifj. Andrássy Gyula vezette csoportosulás álláspontjáról, mint Pethő Sándor (Világostól Trianonig. Bpest, 1925.), akár Ferenc Ferdinánd koncepcióját védve, mint Kristóffy József (Magyarország kálváriája, Bpest, 1928.) bírálta is az osztrák—magyar uralkodó körök politikáját, vagy akár az ellenforradalmi rendszer »konzervativizmusának« talajáról vetette is el az egész ún. »liberális« korszakot, mint Szekfü Gyula (Három 'Nemzedék, Bpest, 1920, Magyar Történet. V. k. Bpest, 1936.), megegyezett abban, hogy lényegében a »67-es koncepció« alapján, a dualista rendszer igenlése alapján állott. Ez a történelemírás, mivel a dualista monarchia felbomlását nem törvényszerű folyamatként fogta fel, a válság okait egyes személyek, pártok, főként a »magyarságtól idegen« fajok, rétegek, más nemzetiségek és a szocialista mozgalom tevékenységében, hibáiban, káros szerepében kereste. Ilyen módon — ha egyes részletösszefüggéseket, felületi jelenségeket jelzett is — a dualizmus válságának valóságos alapjait, rugóit fel nem fedhette, ellenkezőleg, elhomályosította, meghamisította azokat.