Századok – 1955

Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334

MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSÉHEZ 357 vezetett. Ez a tény július második felében már a Sztójay-kormány részbeni átalakításában, foltozgatásában tükröződött vissza. Mindazáltal ekkor még a hadsereg nem bomlott fel annyira, hogy a németellenes elkeseredés felhasználásával ne lehetett volna németellenes erővé kovácsolni. Ezért hangoztatta a Kossuth-rádió július második felében, hogy a magyar válság megoldásának két döntő tényezője van : a hadsereg és a nép. A következő hetekben azonban az 1. honvéd hadsereg kérdése, egyelőre, a második síkra került. Ugyanis ez augusztus elejére teljesen szétesett, s bomlása csak a fegyverek eldobásához, a katonák szétszaladásához vezetett. A hadseregen belül hiányzott az ellenállási mozgalom szervezése. Ezért a honvédek nem indultak meg fegyveres csoportokban hazafelé, s nem álltak át az oroszok oldalára, egységénként a németek ellen fordulva. Csak a frontról menekültek, vagy nagyobb egységekben is megadták magukat a szovjet csapatoknak. Nem találták meg azt az utat, mely a háborúból a nemzeti függetlenségi harcon keresztül vezet kifelé. A hangsúly most annál inkább a belső, a népi erők mozgósítására került át, mert a kormány táborában a legfejvesztettebb kapkodás vált szemmelláthatóvá. Ugyanakkor a lakosság mind szélesebb rétegei fordultak rokonszenvvel az ellenállási mozgalom felé, s a több helyen kibontakozóban levő partizánharc a tömegek segítségére támaszkodott már nemcsak a nemzetiségi vidékeken, de az ország belső területein is. A Kossuth-rádió július vége óta s augusztus folyamán ezeket a tényeket tartotta szem előtt, amikor ismét előtérbe helyezte a nemzeti ellenállás bizottságainak, mint a nemzeti egységfront tömeges szervezeti formájának a megteremtését. A Sztójay-kormány megindult válságával kapcsolatban a Kossuthrádió hangsúlyozta : »A náci pribékek és a gyáva kivárok civakodásába be kell avatkoznia egy harmadik erőnek, a magyar demokratikus és függetlenségi erőknek, a magyar nép tömegeinek! . . .« »A nemzeti ellenállás bizottságainak be kell hálózniok az országot. A néptömegek megmozdulnak, a hadsereg akcióba lép, ha látják, hogy van kit követni.«61 »A kormányválság« című adásában a Kossuth-rádió jellemzi a forradalmi helyzet érésének tényezőit, a »felsők<<-re és az »álullevők«-re vonatkozóan, s leszögezi a tennivalókat is ennek alapján : »Ez nemcsak kormányválság, hanem rendszerválság. A válság oka, hogy március 19-én eladták az országot, és most itt vannak a hazaárulás következményei. A válság oka, hogy Hitlert megverték, hogy az oroszok összetörték a kárpáti védelmi vonalat. A válság oka, hogy a magyar népnek elege volt a háborúból és egyre kevésbé hajlandó a hazaárulókat a romlásba követni. A válság oka, hogy a német cinkosok egymásra hárítják a felelősséget a küszöbön álló összeomlásért . . .« »A hazaárulás rendszere van válságban, tehát a válság megoldásának egy útja van : felszámolni a március 19-i rendszert mindenestül.« Erre azonban az ország egymással marakodó vezető körei semmiesetre sem alkalmasak, mért »önmagukat nem dobhatják a szemétdombra! A magyar népnek, a nemzeti és demokratikus erőknek kell megolclaniok . . ., hogy új kormány jöjjön, mely felszámolja a március 19-i rendszert és kivezet a háborúból.«52 Augusztus egész első felében a Kossuth-rádió a március 19-i rendszer harcos felszámolásának kérdését helyezte előtérbe és szegezte szembe azokkal 51

Kossuth-rádió. Júl. 29. »Eltakarítani az útból a náci cselédek rendszerét!« 52

Kossuth-rádió. Aug. 1. »A kormányválság«.