Századok – 1955
Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334
MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSÉHEZ 353 a közvélemény csillapítására és saját tétlenségének »erkölcsi« igazolására. Ezek pl. így »érveltek« minden hazafias, harcos fellépés ellen : a háború következtében úgyis összeomlik a náci uralom, tehát kár volna áldozatokat hozni az ellenállás szervezésével. »A kivárási politika ma is az, figyelmeztetett a Kossuth-rádió már áprilisban, ami tegnap volt : katasztrófapolitika, mert meghosszabbítja a német rémuralmat, növeli áldozatainkat és eljátssza a nemzeti jövőt.«38 A Kossuth-rádió az elkövetkező hónapokban még az addiginál is hatalmasabb munkát fejtett ki, hogy a kivárási politika leleplezésével a kivárókat a tömegektől elszigetelje. Türelmesen magyarázta, hogy a kivárok minden fajtája, akik közt még talán jóhiszeműek is akadnak, egyetlen fő feladatot szolgál a magyar tőkés és nagybirtokos reakció érdekében : a német fasiszták háborújának folytatását, a nemzeti függetlenségi harc leszerelését, az 1919-ben ellenforradalommal hatalomra került és március 19-én a legsötétebb hazaárulás mélyére süllyedt, népelnyomó rendszer megmentését. Az adott helyzetben, amikor a nyíltan -fasiszta pártok már koalíciót alkottak a MÉP programjával fellépő Sztójay-kormányban, a kivárok az uralkodó osztályok ama 'politikai főtámaszának a szerepét játszották, melynek a tömegeket a cselekvéstől visszatartania s egyben a Horthy-rendszert újból konszolidálnia kellett. A választóvíz, melynek a talmit az aranytól, a népi ellenállást tudatosan fékező, magát ellenzékinek tettető kivárót, a becsületes, de politikai tisztánlátás hiányában még ingadozó elemektől el kellett választania, a KMP Külföldi Bizottsága által a haza megmentésére kiadott legfőbb jelszó — a nemzeti szabadságharc jelszavának szolgálata volt. A tüzet a Kossuth-rádió különösen a kivárok meglapuló fajtájára összpontosította. Mert ezek, amikor hatalmi pozícióik megtartását a kivárás ürügyével »igazolták«, avval biztatták az ingadozó ellenzéki politikusokat, hogy pártjaik ismét legálisan műküdhetnek — ha majd eljön az ő idejük. Ez a taktika július-augusztus folyamán — amikor Horthy és környezete már előkészítette és folyamatba is tette a kormány átcsoportosítását, újabb kiugrási manőverek céljából — csúcspontjára érkezett. A Kossuth-rádió »Akik még mindig kivárnak«3 9 című adásában különösen azokra hívta fel a figyelmet, akik gazdasági vagy politikai pozíciókban ülnek, s négyszemközt elsuttogják : jobb ha ők vannak ott s nem valami hétpróbás náci. Másrészt ezek újabban azt is hajtogatják : ha az oroszok előbb jutnának Berlinbe, mint Pestre, ők, akik kulcsállásban lapulnak meg, majd félreállítják ezt a németbérenc kormányt. Ezt főleg a MEP Sztójayt támogató emberei hangoztatják. S »ezek az új kivárok a nemzeti ellenállásnak a legsúlyosabb károkat okozzák, s ugyanakkor a legnagyobb szolgálatokat teszik az országra tört német rablóknak és cinkosaiknak.«1" Két nap múlva, »A kivárok« című adásában, a Kossuth-rádió leszögezte : »A hírhedt Kállay-féle politika hívei nem haltak ki most sem, csak alkalmazkodtak a helyzethez.41 Ezek március 19-e előtt azt állították, azért folytatják a háborút Hitler mellett, hogy a kellő időben elszakadjanak tőle. Most pedig azt híresztelik, azért bújnak meg kormányhivatalokban, hogy 38 Kossuth-rádió. Ápr. 17. 39 ITo. Júl. 17. 40 Uo. Júl. 17. 41 Uo. Júl. 19.
