Századok – 1955
Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334
350 G. FAZEKAS ERZSÉBET mert beszámolni feletteseinek. így a munkásokhoz intézett röplapon ez állt : »Bánjatok el a hazaárulókkal! Munkások! Harcoljatok együtt paraszt- és katonatestvéreitekkel, a hazájához hű polgársággal, a nemzetiségekkel, mindenkivel, aki kész küzdeni a német megszállók és a hazaáruló Horthy-Sztójai banda ellen.« »Éljen a nemzeti ellenállás egységes frontja : A Magyar Front!«2 7 A falusi lakosság körében terjesztett röplap pedig többek közt ezt írta : »Magyar földmunkások! Magyar gazdák! Alakítsatok községenként egy vagy több, három-négytagú bizottságot. A bizottságok a nemzeti ellenállás helyi szervei.«2 8 — Tehát a Béke Pártban dolgozó kommunisták az ellenállási mozgalom minden oldalú tevékenységét vezető és irányító helyi szervek létrehozását, a Kossuth-rádiónak a nemzeti ellenállás bizottságaira vonatkozó útmutatásai értelmében népszerűsítették. Ennek különösen az ad jelentőséget, hogy mikor szeptemberben az MKP új jáalakidt, a Magyar Front a kommunisták vezetése alatt többfelé létre is hozott ilyen bizottságokat. Ezek az ellenállási bizottságok mintegy előfutárává lettek a nemzeti bizottságoknak, melyek a Vörös Hadsereg által felszabadított területeken azután egymás után alakultak meg. A kommunisták a fegyveres harc előkészítéséhez is hozzáfogtak. A partizántevékenység azonban 1944 tavaszán és nyár elején lényegében csak a nemzetiségi vidékekre terjedt ki. Mindazáltal, mint a csendőr jelentésből is kiderül, »Bácskai és budapesti kommunisták között kapcsolat létesült«29 s előbbiek részére Budapesten partizánokat toboroztak, ruhát és pénzt gyűjtöttek. Újvidéken30 pedig április 15 — 20-a táján »Magyar katonák« kezdetű röpiratot szórtak. A hírhedt csillaghegyi csendőr nyomozócsoport, mely Budapesten és környékén veszett hajszával vette üldözőbe a hazafiakat, akiket aztán kínzókamráiban gyötört halálra — most fegyveres csoportok után kezdett szimatolni. Jelentéséből az is kitűnik, hogy »a nyomozás során az ún.,'Béke Párt'-hoz tartozó párttagoktól is vettek őrizetbe pisztolyokat és töltényeket.«3 1 A »Béke és Szabadság« július 15-i száma hangsúlyozta, hogy át kell térni az ellenállási mozgalom aktív formáira. Ennek értelmében jellemezte és bírálta is az ellenállási mozgalom jelszavait : »Budapest házfalain krétával rajzolva, miniummal festve, a plakátokon kézinyomdával nyomva, mind több felírás hirdeti : 'Halál a német megszállókra! Pusztuljanak a hazaárulók! — Ne siess, szabotálj! — Éljen a Magyar Front!' Sok még a 'Békét' felírás is. Pedig most már nem a béke, hanem a nácik elleni harc időszerű. Biztosra vesszük, hogy azok, akik ma még csak a propaganda eszközeivel küzdenek, meg fogják találni az aktív szabotázs és a fegyveres harc útját is.«32 Első pillanatban meglepőnek látszik, hogy a »Békepárt« lapja itt a »Béke« jelszavát leveszi napirendről. A »Béke és Szabadság« állásfoglalásának magyarázata az, hogy azoknak a kiváróknak a propagandája ellen igyekezett fel-27 A röpiratot közli Kállai Gyula: A Magyar Függetlenségi Mozgalom. Szikra, 1948. 215—16.1. 28 Uo. 216. 1. 29 B. M. 7925/B. kb. stb. mint fent, — III. 2. 30 Uo. III/7. 31 Uo. III. 2. 32 »Béke és Szabadság« 2. sz. 1944. júl. 15. »Belső Front« c. cikkből.
