Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 308

314 KRÖNIKA ról« c. tartott vita beszámolóját tartalmazza, Haraszti Éva tollából. Ugyancsak megjelent a Studia Historica 1954. évi 11. száma, amely Nemes Dezső : »A vérengző ellenforradalom történetéhez 1919— 1921« c. munkáját közli orosz nyelven, valamint a Studia Historica 1954. 12. száma, amely Andics Erzsébet : »Kossuth harca az árulók és megalkuvók ellen a reformkorban és a forradalom idején« c. tanulmányát francia nyelven bocsátja közre. Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya Közleményeinek 1954. évi kötete is (V. kötet 1—4. szám), amely közli az MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya 1954. évi Akadémiai Nagygyűlésének egész anyagát. A kötet — többek között — tartalmazza az elhangzott történeti előadásokat (Lederer Emma : »A* korábbi középkorra vonatkozó magyar polgári történetírás bírálata«, Székely György : »A huszitizmus visszhangja Magyarország népeiben«, Incze Miklós: »A pénz- ós hitelválság és a magyarországi finánctőke az 1929—1933. évi világgazdasági válság idején«) és a hozzászólásokat. * 1955 februárjában jelent meg a Magyar Történelmi Társulat gondozásában a »Ráday Pál Iratai« c. forráskiadvány I. kötete, amelyet Benda Kálmán, Esze Tamás, Maksay Ferenc, Pap László rendeztek sajtó alá. A kötet Ráday Pálnak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem kancelláriai directorának, diplomatájának és többszörös külföldi követének 1703—1706 közötti iratait közli. Ezek az iratok megvilágítják a szabadságharc történetét, elsősorban Rákóczi államépítő ós külpolitikai tevékenységét. A munka a Ráday levéltár anyagán kívül az Országos Levéltár Rákóczi-szabadságharc levéltára, egyes családi levéltárak, a Károlyi család levéltára, fontosabb vidéki és néhány külföldi levéltár anyagának felhasználásával készült. ^ 1955 januárjában jelent meg Benda Kálmán : A Bocskai szabadságharc c. munkája (Művelt Nép Könyvkiadó). A kiadvány első része ismerteti Erdély helyzetét a XVI—XVII. század fordulóján, majd a szabadságharc okait, menetét és eredményeit. A második részben a szerző a Bocskai szabadságharc legfontosabb egykorú forrásanyagát közli, szemelvényes válogatásban. A SZOVJET TÖRTÉN 1954 májusában A. M. Pankratova akadémikus és I. A. Hrenov szovjet történész-küldöttek látogatást tettek Lengyelországban. A küldöttség megtárgyalta a lengyel történészekkel közös munkák, valamint a párhuzamosan készülő, Lengyelország történetének szintézisét adó szovjet és lengyel munkák problémáit. A Szovjet Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete már megjelentette a »Lengyelország története« c. munka első kötetét, a küldöttség látogatása alkalmából vitatták meg a második és harmadik kötet kéziratát. Ugyanakkor a szovjet küldöttség beszámolt arról, milyen eredménnyel vitatták meg a Szovjet Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetében a lengyel történészek által megírandó lengyel történeti egyetemi tankönyv prospektusát. (Vopr. Iszt. 1954. 9. sz.) * A Szovjet Tudományos Akadémia átszervezett Orientalisztikai Intézete négy éves fennállása alatt tíz történeti ós három közgazdasági tárgyú monográfiát publikált, nyelvészeti és irodalomtudományi TIIDOMÄNY HÍREI"műveket adott ki, valamint két állandó időszaki kiadványt publikált. Az Intézet munkatársai kollektív munkával dolgoznak »A keleti országok legújabbkori története« c. kiadványon, valamint Korea, a Fülöp-szigetek, Vietnam, Burma és Törökország legújabbkori történetéről szóló munkákat készítenek. Ezeken felül többkötetes kiadványokban készülnek megírni az Intézet munkatársai Kína, Japán, India és Irán történetét. Ezeken az összefoglaló munkákon kívül a keleti népek történetének egyes alapvető problémáit külön monográfiákban dolgozza fel az Intézet, így pl. sajtó alatt van »Az agrárkérdés a Keleten« c. gyűjteményes kötet. Az Intézet rósztvesz a tíz kötetre tervezett nagy egyetemes történeti szintézis megírásában is, munkatársai elkészítették ennek első, az ősközösség és az ókori Kelet történetét tárgyaló kötetét. ASzovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Osztályának titkársága több fogyatékosságot tárt fel az Intézet munkájában, különösen a tervek teljesítésében mutatkozó elmaradásra hívta fel az Intézet vezetőségének figyelmét. Az Intézet vezetősége megtette a megfelelő intézkedéseket