Századok – 1955
Krónika - A történészfront hírei - 308
310 KRÖNIKA 1954. december 15-én tartotta meg a Társulat Északmagyarországi Csoportja vezetőségének újraválasztását. Szántó Imre titkár beszámolójában ismertette a csoport eddigi munkáját. A csoport 1951. október 28-án alakult meg a következő fő célkitűzésekkel : a történelmi materializmus alkalmazásának elsajátítása, a szovjet történettudományból adódó tanulságok és eredmények segítségével a helyi haladó hagyományok feltárása s e munka eredményeinek népszerűsítése. A csoport havi ülésein országos témájú, változatos tárgyú s a helyi haladó hagyományokat ápoló előadások hangzottak el. 1952-ben a csoport előkészítette és megszervezte a Társulat vándorgyűlését Egerben. A 400 éves centenáriumra Soós Imre ós Szántó Imre megírta az »Eger vár védelme« c. könyvet. A csoport munkaközösséget szervezett a közép- és általános iskolai tanárok továbbképzésére. Támogatta a TTIT történelmi szakosztályát. Nagy gondot fordítottak a helybeli kutatómunkára, a csoport tagjai számos — részben azóta megjelent — munkát készítettek el. A csoport megalakította a gyöngyösi ós miskolci fiókcsoportokat. A titkári beszámoló foglalkozott a csoport munkájának hiányosságaival is. Az új vezetőségbe a társulati csoport tagjai a következőket választották : elnök : Soós Imre, a megyei levéltár vezetője (Eger); alelnök : Benedekfalvi (Klein) Gáspár, a miskolci állami levéltár vezetője (Miskolc) ós Radies Jolán, középiskolai tanár (Eger) ; titkár: Szántó Imre, főiskolai tanár (Eger). A vezetőség tagjai lettek továbbá : Nagy József, főiskolai tanársegéd (Eger) ; Szontagh Edit, középiskolai tanár (Eger) ; Kun András, főiskolai hallgató (Eger) ; Balogh György, főiskolai tanársegéd (Eger); Annási Ferenc, gyakorlóiskolai tanár (Eger). Az új vezetőség nevében Szántó Imre ismertette a csoport tervét. * A Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja 1954. november 28-án ülést tartott Pécsett, amelyen megvitatta a Századok 1953. évi, kibővített szerkesztőbizottsági ülésének anyagát : a magyar történettudomány helyzetét és feladatait. A vitaindító referátum, Babies András munkája, bevezetőül ismertette a szerkesztőbizottsági ülés anyagát és részletezte az ott felmerült elvi problémákat. Majd rátért a vidéki történetkutatás és helytörténetírás aktuális kérdéseire. Több felszólalás hangzott el ebben a vonatkozásban, amelyek hozzájárultak a helytör -tónetírás tárgyának és módszerének tisztázásához. Az ülés résztvevői megbeszélték a helytörtónetírás további fejlesztésének lehetőségeit, az eddigi jelentékeny eredményeket, az egyetemi történelemoktatás terén adódó kórdóseket, valamint a levéltári anyaggal és publikációval kapcsolatos problémákat. Részben a Társulat központjának kiküldöttei, részben a Csoport tagjai részletesen megvitatták a tudományos eredmények népszerűsítésével kapcsolatos feladatokat : ezen a területen a helyi csoport tagjainak még sok tennivalójuk van. A vita, amelyen erős érdeklődés nyilvánult meg az elméleti kérdések iránt, előfogja segíteni a Dunántúli Csoport munkája színvonalának emelését, további jó eredmények elérését. * A Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportjának történelemoktatással foglalkozó módszertani munkaközössége 1954. november 4-i ülésén a következőkben határozta meg a munkaközösség fő feladatait : a történelemtanítás módszertani kérdéseinek tudományos vizsgálata, a történettudomány új eredményeinek didaktikai szempontból való megbeszélése, a helytörténeti anyag beépítése az iskolai történelem tanításba. 1955. január 26-án a munkaközösség a Pedagógiai Tudományos Intézet tantervi tervezetét tárgyalta meg. A február hó 16-án tartott megbeszélés tárgya »A helytörténeti anyag felhasználása a történettanításban« volt. A bevezető előadás foglalkozott a helytörténetírás általános problémáival és helyzetével a Történelmi Társulat debreceni vándorgyűlésének anyaga alapján, majd a helytörténeti anyag iskolai felhasználására végzett gyűjtések formáival és módszereivel, végül pedig az anyag pedagógiai felhasználásának módszereivel, mind a tanítási órán, mind a különböző órán- éa iskolánkívüli foglalkozásokon.