Századok – 1955

Szemle - Oborina; G. A.: Olaszország munkásosztályának helyzete és harca a második világháború után (Ism. Kis Aladár) 300

300 SZEM I,Ε ott, ahol a tankönyv-szerzők — legalábbis a magyar olvasók számára — szokatlan terminológiát használnak, mint pl. mikor a parasztokról mint »hűbórbirtokosokról« (134. stb. 1.) beszélnek. Célszerű lett volna az egyes fejezetek végén levő egyébként kitűnő bibliográfiát kiegészíteni a nálunk ismeretes magyar és nyugati tudományos feldolgozásokkal. Alapjában véve sikerültnek mondható a fordítás is, Niederhauser Emil és Perónyi József gondos munkája. A fordítók — a szovjet kritika által is bírált — nehéz, bonyolult szöveggel derekasan megbirkóztak, és tartalmilag hűen, történelmileg pontosan tolmácsolták az orosz eredetit. Értelmetlen vagy nehezen érthető mondatok csak itt-ott, elvétve fordulnak elő a szövegben (pl. 37., 231., 316.1.). Ritkán fordul elő az is, hogy egyes történelmi terminusok fordítása nem elég világos, pl. a »Fontosak összeesküvése« (»tekintélyes emberek« vagy »jelentős személyiségek összeesküvése« helyett, 141. 1.) vagy még nem elég megszokott a magyar irodalomban, mint pl. a »felvilágosítók« (a felvilágosodás írói vagy hívei helyett). Nem sikerült már ilyen jól megoldaniok a fordítóknak a stiláris problémákat. A magyar szövegen általában — de különösen az első felében — erősen kiütközik a fordítás-jelleg, az, hogy nem eredeti magyar, hanem fordított szöveggel van dolgunk. (39., 40., 84., 103., 136. stb. 1.). A stílus általában nem elég gördülékeny, magyaros, elég sok benne a stiláris egyenetlenség, kiforratlanság, csiszolatlanság. — Itt kell megjegyeznünk, hogy a nyomda munkája is lehetett volna gondosabb ; több durva sajtóhibát, helyesírási hibát, sőt rosszul szedett, értelmetlen mondatot is lehet találni a szövegben (40, 69, 72, 100, 105. stb. 1.). Összefoglalva : »Az újkor története I.« hiányosságai ellenére is kitűnő tankönyv, amelyet érdemes és hasznos volt magyar nyelvre lefordítani és egyetemi-főiskolai hallgatóink, tanáraink s az egyetemes történet iránt érdeklődő művelt közönség kezébe adni. A tankönyv a marxizmus-leninizmus tudományos módszerének alkotó alkalmazása az újkori történet kezdeti szakaszára, igen jó bevezető a XVII -XVIII. század európai és világtörténetének tanulmányozásához. A tankönyv teljes mértékben alkalmas arra, hogy minden olvasójában kialakítsa az egyetemes történeti perspektívát, s hozzászoktassa ahhoz, hogy a legéletbevágóbb nemzeti kérdéseket is nemzetközi-világtörténeti távlatokba állítsa. Ezzel a tudomány síkján eredményesen harcol a szűklátókörű provincializmus, a nemzeti önzés ós szűkkeblű elzárkózás maradi szemlélete ellen, amely ellen közéletünk síkján is folyik a harc. A könyv tehát sikerrel szolgálja jelenlegi legfontosabb tudományos ós politikai feladatainkat, s mindenki, aki elolvassa, rendkívül instruktívnak találja, s fokozott érdeklődéssel várja a kitűnő szovjet egyetemes történeti sorozat soron következő köteteinek megjelenését. BELLÉR BÉLA Γ. A. OEOPHHA: nOJIOWEHHE H EOPbEA ΡΑΕ0ΜΕΓ0 KJ1ACCA HTAJ1HH lïOCJlE BTOPOfí MHPOBOfi BOHHbl (H3AaTejibCTBo A κ a,! erűin Hayn CCCP. MocKBa, 1953. Οτρ. 191) OLASZORSZÁG MUNKÁSOSZTÁLYÁNAK HELYZETE ÉS HARCA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Oborina munkájának hézagpótló jelentősége van, mivel az első összefüggő és tudományos igényekkel megírt munka Olaszország 1945 utáni történetének egyik legfontosabb kérdéséről. Jelentőségét növeli, hogy ezideig az egyetlen történeti munka, mely I. V. Sztálinnak a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét megfogalmazó műve és a kapitalista országok kommunista pártjai számára a SZK(b)P XIX. Kongresszusán adott útmutatásai után s az itt kifejtett elméleti kérdések figyelembevételével íródott. Mint a szerző az előszóban érzékelteti —• a munka fő célkitűzése : e fentebbi elméleti útmutatásoknak Olaszországra, az olasz imperializmus jelenlegi helyzetére ós az olasz munkásmozgalomra való alkalmazása. Ugyanakkor — bár a munka jórészt a munkásmozgalom kérdéseit tárgyalja — a legfontosabb belső és az eseményekre leginkább ható gazdasági kérdésként az amerikai tőke Olaszországba való behatolását rajzolja meg különös pontossággal és részletességgel. Mondanivalóit három részletben tárgyalja: 1. Az olasz fasizmus bukása ós az amerikai imperializmus expanziója. Ebben a részletben az 1943 és 1948-as évek közötti periódus főbb eseményeit ismerteti. Gondolat-