Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Niederhauser Emil: A bolgár történettudomány fejlődése 270

282 NIEDERHAUSE It EMIL erényeinek és hibáinak lemérése terén is alapvető volt az ő munkássága. Erre még bővebben kitérünk. A Bolgár Kommunista Párt vezetői tehát számos termékeny szempontot vetettek fel, mind már 1944 előtt, mind pedig a felszabadulás után. A bolgár történészekre hárult tehát az a feladat, hogy ezeket a szempontokat érvényesítsék mindennapos munkájukban, az új bolgár történetírás megalkotásában. V Dimitrov 1946-ban, a Filoszofszka Miszàl c. folyóirat szerkesztőjével, Todor Pavlovval folytatott beszélgetése során kitűzte a megújhodott bolgár történetírás alapvető feladatait. A bolgár történetírásnak mindenekelőtt meg kell szabadulnia a fasiszta maradványoktól, le kell számolnia a nacionalizmussal ós a nagybolgár sovinizmussal. Tudományos alapra kell helyezkednie, mert csak így szolgálhatja a nép érdekeit. A legsürgetőbb feladat egy népszerű, összefoglaló bolgár történelem megírása, hogy ezzel a bolgár történettudomány fegyvert adjon a bolgár nép széles rétegeinek kezébe. Ehhez persze szükség van arra, hogy megteremtsék a bolgár történelem tudományos periodizációját, a bolgár történészeknek fel kell számolniok azokat a hamisításokat, amelyek a megújulás korára ós a legújabbkori bolgár történelemre még az iskolai tankönyvekben is közkézen forognak és Ínég ma is akadályozzák a tudományosan megalapozott bolgár történetszemlélet kialakulását. Főképp az újkorral és a legújabbkorral kell foglalkozni, mert ezeket a burzsoá történetírás idáig szinte teljesen elhanyagolta. A fasiszta történethamisítás leleplezése és az új bolgár történelem megírása : ezek tehát a bolgár történettudomány alapvető feladatai. A Történelmi Társulat már 1944 őszén, röviddel a felszabadulás után tett bizonyos lépéseket az új bolgár történettudomány kialakítása irányában. Először is új vezetőséget választott, kizárta tagjai közül azokat, akik a fasiszta diktatúra idején vezető szerepet játszottak és a legfőbb bűnösök voltak abban, hogy a Társulat munkája helytelen irányban folytatódott, teljesen elvesztette kapcsolatát a társadalommal, még azzal a szűk réteggel is, amelyhez korábban mégis csak el tudott jutni. A Társulat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy több új tagot szervezzen be, szélesebb tömegekben keltse fel az érdeklődést a történelem kérdései iránt. Elsősorban most is az iskolai történelemtanárokra számít a Társulat ; a cél az, hogy a gimnáziumi történelemtanárok ne csak passzív tagjai legyenek a Társulatnak, hanem aktívan is kivegyék részüket a munkából. De ezen túl szélesebb körökhöz is akar szólni a megújhodott Társulat. Teszi ezt egyrészt az előadások újabb megszervezésével, elsősorban pedig új folyóiratával, az Isztoricseszki Pregleddel (Történelmi Szemle). Ezzel a folyóiratával a Társulat célja : 1. hogy népszerű formában, tudományos szempontból világítsa meg a bolgár ós egyetemes történelem kérdéseit, 2. hogy leleplezze és megbírálja a helytelen ós tudománytalan értékeléseket, 3. hogy értesítse olvasóit a történettudomány hazai és külföldi, elsősorban a Szovjetunióban ós a szláv államokban elért eredményeiről, 4. helyes elvi alapon bíráljon meg minden újonnan megjelent könyvet és cikket. Az Isztoricseszki Pregled tehát a széles tömegek számára készülő, népszerűsítő folyóiratnak indult. Első évfolyamaiban csakugyan a népszerűsítő, összefoglaló cikkeké a fősúly. Azonban tekintettel arra, hogy a szakszerű tanulmányokat közlő folyóiratnak szánt Izvesztija na Bálgarszkoto Isztoricseszko Druzsesztvo (a Bolgár Történelmi Társulat Közleményéi), amely már a felszabadulás előtt is működött, most mindössze két összevont számban jelent csak meg, ezek közül is az elsőnek az anyaga már a felszabadulás előtt megvolt, a régebbi, szakcikkeket közlő folyóiratok és évkönyvek közül pedig csak az egyetemi évkönyv jelent meg hiánytalanul, az Isztoricseszki Preglednek hamarosan vállalnia kellett azt, hogy kevésbé népszerű, inkább szakmai jellegű cikkeket és tanulmányokat is közöljön. Ennek a révén, valamint mindig színvonalas, elvi álláspontból kiinduló ismertetései révén a felszabadulás utáni korszakban az Isztoricseszki Pregled a történettudomány vezető központi sajtóorgánumává nőtte ki magát, amelynek fontosságára Dimitrov is rámutatott a Filoszofszka Miszál szerkesztőjével folytatott beszélgetésében. Az Isztoricseszki Pregled körül tömörültek a marxista történészek mind, valamint azok a régebbi, burzsoá történészek, akik megértették 1944. szeptember 9-ének a jelentőségét, és becsülettel igyekeztek elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanítását, hogy az új követelményeknek megfelelően dolgozhassanak. Persze természetes, hogy az