Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Pach Zsigmond Pál: Tanulmányúton a Szovjetunióban 241

250 l'ACH ZSIGMOND PÁL rámutatnom, amelyeknek nagy része helyes irányba mutat, kiszélesíti és gazdagítja az Intézet tudományos tematikáját s nagymértékben megkönnyíti az Intézet összmunkatervének elkészítését. Ugyanakkor a tervezésben is világosan kidomborodik az Intézet vezetésének ós felsőbb szerveinek céltudatos irányítása. A Történettudományi Intézet hosszúlejáratú, illetőleg egyéves terveinek kidolgozásában határozottan kifejezésre jutnak azok a döntő tudományos-politikai szempontok, amelyeket az Intézet igazgatósága, ill. Tudományos Tanácsa, felsőbb fokon pedig az Akadémia Történeti Osztálya, ill. az Akadémia Elnöksége szab meg. Az akadémiai osztály ós elnökség nem túl gyakori időközökben foglalkozik az Intézet munkájának és tervezésének kérdéseivel, az előbbi rendszerint évente egyszer, az utóbbi még ritkább időközökben ; az ilyen alkalmakat azonban igen alaposan előkészítik, ezeken az üléseken világos, konkrét és iránymutató határozatokat hoznak, amelyek viszonylag hosszú időre megszabják az Intézet tevékenységének, a munka tervezésének fő vonalait. Természetes, hogy az ilyen határozatokat nagy becsben tartják, azok nem maradnak papíron, hanem valósággá válnak az Intézet gyakorlati tevékenységében. — Úgy gondolom, hogy ebben az értelemben kell továbbfejleszteni nálunk is az Akadémia II. Osztályának és Elnökségének irányító tevékenységét Intézetünkkel kapcsolatban. Főleg arra van szükség, hogy ezek a szervek, ha nem is sűrű időközökben, de mindenkor konkrét és világos határozatokkal szabjanak irányt az Intézetünkben folyó kutatómunkának. A tervezés hosszúlejáratú és időálló irányítása természetesen nem jelenti a tervmódosítás teljes kizárását. Ha közben fontos elvi-politikai szempontok merülnek fel, ha az ország élete ós fejlődése következtében jelentős új kérdések kidolgozása válik időszerűvé, akkor — hangsúlyozta Patyomkin akadémiai levelező tag, az Akadémia Történettudományi Osztályának titkárhelyettese — nem zárkóznak el a tervek módosításától, átdolgozásától ; sőt : rendkívül nagy súlyt vetnek arra, hogy ne maradjanak el az ország egész politikai, gazdasági és kulturális fejlődésétől, hogy a történettudomány frontján lépést tartsanak az élettel, az általános fejlődéssel. — Ennek a — tervezés szempontjából is alapvető jelentőségű — szempontnak a nyomatékos hangsúlyozása mellett a szovjet történészek az utóbbi években határozottan szembefordultak a kutatómunkának a napi aktualitásokhoz való igazításával, a tudományos munkához való »konjunkturális hozzáállással« (konjunkturnij podhod), mind a tervezés tematikáját, mind pedig — s elsősorban — a feldolgozás módszerét illetően. így pl. ugyanakkor, amikor elsőrendű feladatnak tartják az imperializmust kiszolgáló történetírás hamisításainak leleplezését, a háborús agresszió erői elleni harcot a történettudomány területén, joggal helytelenítik ezeknek a szempontoknak mondjuk Amerika régebbi múltjának tárgyalásába való történelmietlen visszavetítését. így az elmúlt hónapokban erős kritikával illették az újkori egyetemes történelmi tankönyvnek azt a fejezetét, amely az Egyesült Államok XVIII. századvégi alkotmányát létrejöttének pillanatától fogva reakciósnak ítélte. A feladat éppen az — hangsúlyozzák a szovjet történészek —, megmutatni, hogyan vált a burzsoázia haladó erőből reakciós, imperialista erővé ; hogyan tagadta meg ós fordult szembe saját múltjának progresszív mozzanataival. A történettudományi kutatómunka tervezésében komoly szerepet játszanak a nagy történelmi évfordulók. A szovjet történészek fontos feladatuknak tartják, hogy alapos és magas tudományos színvonalú történelmi kiadványokkal járuljanak hozzá ezeknek az évfordulóknak méltó megünnepléséhez. így az elmúlt évben — mint ismeretes — számos történeti mű jelent meg Oroszország és Ukrajna újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából, köztük a nagyszabású háromkötetes forráskiadvány ; ebben az évben több cikket fognak szentelni a második világháború győzelmes befejezése, ill. a népi demokráciák létrejötte 10. évfordulójának. Emellett egy sor kiadvánnyal ünnepelik meg az első orosz forradalom 50. évfordulóját. Az 1905—7-es forradalom nemzetközi jelentőségét tárgyaló, még a budapesti történészkongresszuson elhatározott nemzetközi cikkgyűjtemény tematikája időközben nagymértékben kiszélesedett : ez a kiadvány az orosz forradalom hatását most már nemcsak a népi demokrácia országainak viszonylatában, hanem úgyszólván világméretekben fogja megmutatni. Ε cikkgyűjtemény mellett —-- ugyancsak Pankratova akadémikus szerkesztésében — háromkötetes dokumentumkiadvány jelenik meg ugyanerről a témáról, s nem említve számos kisebb, részben népszerűsítő munkát, új és lényegesen kibővített formában lát napvilágot az a mű, amely az 1905-ös forradalom eseményeit Oroszország nemzetiségi területein világítja meg. — Ami a következő ötéves tervet illeti, már most megindultak az előkészületei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója méltó megünneplésének. A budapesti törtónészkongresszuson felmerült nemzetközi dokumentumkiadvány mellett — hogy csak a főbbeket említsem — előkészületben van a forradalom eseményeinek részletes krónikája, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének vázlata c. nagy-