Századok – 1955

Közlemények - Kleinné N. Zsuzsa: Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen (1919 augusztus–december) 211

226 KLEINKÉ Ν. ZSUZSA üzelmei miatt 50 botütésre ítélték. Az ítéletet rajta végre is hajtották.«73 Akadtak olyan tanítók is, akiknek életét kioltották a tiszti különítmények : ». . .a bolsevista eszmék érdekében terrort kifejtő tanító, Krénusz János kéthelyi és Ladin János mesztegnyői tanító a báró Prónay féle karhatalmi alakulat által kivégeztettek«.7

4 Augusztus 21-én Dombováron 12 embert végeztek ki a fehér tisztek, majd innen továbbmenve Tamásiban 11 embert felakasztottak.7

5 Szörnyű kínzásokat kellett kiállniok a letartóztatott kommunistáknak, kommunista érzelmű munkásoknak és parasztoknak Székesfehérvárott is. Egy alkalommal több politikai foglyot Siófokra kisértek át a fehér tisztek. Az úton az egyik fogoly haját petróleummal leöntötte és meggyújtotta egy fehér tiszt. Ugyanez a tiszt Velinszky Lászlót — aki, mint emlékszünk, Székesfehérvárott erélyesen követelte a nép felfegyverzését, a szervezett harcot az ellenforradalommal szemben — »kocsi után kötözve futtatta«, majd társaival együtt agyonlőtte.7

6 A tiszti különítmények olyan vérengzést vittek véghez egész Fejér megyében, hogy a megyei közigazgatási bizottság is szót emelt ez ellen.77 Maga Friedrich miniszterelnök is megállapította — természetesen nem emberbaráti érzelemből —, hogy Tolna, Fejér és Veszprém megyékben »a közönség legnagyobb felháborodását kiváltó önkényeskedéseket követnek el, sőt népítéleteket provokálva, számos embert kivégeztettek«.78 A kivégzések, a terror nem szűnt meg augusztusban, hanem a későbbiekben még fokozódott. Az ellenforradalom antiszemita uszítása nyomán megkezdődött a zsidók üldözése, megkezdődtek a pogromok. »Mióta Lehár ezredes csapatai bevonultak Nyugat-Magyarországba, a soldatesca a legszörnyűbb módon uralkodik és dühöng. Sok ártatlan felet börtönbe vetettek ... A Dunántúl, Celldömölkön, Jánosházán, Lábodban, Monospatakon, Tapolcán, Kőszegen, Díszeiben, Sümegen és Sárvárott fehér gárdák fosztogatást és pogromokat rendeztek, a legszörnyűbb bűnöket követték el parancsnokaik szemeláttára« — írja Halstead ezredes, egy beérkezett jelentést továbbítva.7

9 Országos felháborodást váltott ki a Tapolcán és Diszel községben szeptember elején megrendezett pogrom. Tapolcán egy egész éjszakán át folyt a rablás és vérengzés, majd kézigránáttal, gépfegyverrel felszerelve a fehér gárdisták átvonultak Diszelbe. Hihetetlen kegyetlenkedések után az összes ott levő zsidót megölték.8

0 A fehér terror dunántúli vérengzésének leírása túlnőne e cikk keretein. Az itt elmondott események csak kiragadott példák gyanánt szeretnék érzékel-73

MMI. Arch. Tolna megye alisp. ir. 1920. rendezetlen. (Tolna vm. tanfelügyelőjének jelentése. 1920. febr. 21.) 74

MMI. Arch. Somogy m. főisp. ir. 1920. rendezetlen. (A marcali főszolgabíró jelentése 1919. szept. 26-án.) 75

MMI. HM. 1919. 7. csomó. Helyzetjelentések. 1919. aug. 21. 76

Nemzetgyűlési Napló. 1945. IV. köt. 789. hasáb. (Bpest, 1952. kiad.) 77

OL. ME. 1919—XXXVII—3918. Közli: Az ellenforradalom hatalomrajutása. . . 179. 1. · 78

OL. ME. 1919.—XXXVII—4150. Közli : Uo. 179. 1. 79

OL. KÜM. 1919—77—Bt. vegyes. Közli : Uo. 188—189. 1. 80

MMI. Nyugatmagyarországi kormánybiztos iratai. Vas m. 1920—24. ein. és OL. KÜM. 1919—77—Bt. vegyes. Utóbbit idézi : Az ellenforradalom hatalomrajutása. . . 188—189. 1.