Századok – 1955
Közlemények - Kleinné N. Zsuzsa: Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen (1919 augusztus–december) 211
I KÜZDELEM A DUNÁNTÚLON AZ ELLENFORRADALOM HATALOMHAJUTÄSA ELLEN 223 pedig úgy szerelték le, hogy oktatás címén fegyvereiket egy terembe gyűjtve össze, elkülönítették őket.5 0 Augusztus 6-án azonban nagyobb számú vörös katonaság érkezett Szombathelyre. A fehér tisztek, akik már ismét felvarrott rángjelzésssel járkáltak, nem merték fogadni a vörös katonákat és az utcán is messze elkerülték őkfet. A katonaság »rendben, izzó vörös nótákat énekelve vonult be a városon keresztül a lovassági laktanyába«. A vörös katonák a laktanyaőrség tagjairól letépték a rangjelzéseket és megkísérelték leszedni a tisztekét is. Végül is fegyvers összetűzésre került sor, amelynek során a fehérek túlereje győzött. A vörös katonák közül azonban elég soknak sikerült fegyveresen megszöknie.5 1 Sopronban a munkászászlóaljakkal kellett fegyveres harcot vívnia az ellenforradalomnak. »A Ferenc József laktanyában levő munkászászlóaljak abban reménykedve, hogy a diktatúra, illetve a szocialista uralomnak még nem fellegzett be . . . nem akarták a fegyvereket kezükből kiadni.«52 A fehérek fegyveres támadását dinnyeberki Bozó Pál ezredes készítette elő. Augusztus 4-én 850 főnyi csapata »óvatosan, elővigyázattal, egymásközt kellő távolságot hagyva« vonult a laktanyához, azt körülzárta és csak kemény harcok árán, ostrommal tudta bevenni. A laktanyában védekező munkások hősiesen küzdöttek, de az ellenforradalmi túlerővel szemben csak másnap estig tarthatták magukat.5 3 Az az ellenforradalmi munka, amely ezt a harcot tárgyalja, itt le is zárja a munkások lefegyverzésének történetét. Az olvasó azt gondolhatná, további összetűzések már nem voltak. De más forrásból eredő adatainkat vizsgálva kiderül, hogy a könyv szerzője egyszerűen elhallgatta a későbbi eseményeket. Egy katonai helyzetjelentésből ugyanis kitűnik, hogy a soproni munkásság lefegyverzése még augusztus 10-én is »folyamatban van«, 5 4 tehát 4-én és.5-én a munkásságnak csák egy része tette le a fegyvert! És ugyanígy elhúzódott az ostfiasszonyfai lőszertelep őrségével folytatott harc is.5 5 Még a gyakran igen szűkszavú jelentések is beszámoltak arról, hogy augusztus 20-án, a Sopron megyei Repczeszemere községben »csekély kommunista mozgalom« volt, amely »páncélvonat segítségével letöretett«.5 6 Bár erről az eseményről e mondatnál többet nem tudunk, mégis elgondolkoztató, hogy egy kis falu »csekély kommunista mozgalmá«-nak leverésére páncélvonatot küldtek ki! Veszprém megyében augusztus l-e után az ellenforradalom lovasjárőrök szervezésére kényszerült, mert ». . .kisebb alakulatok és főcsapataiktól elszakadt szakaszok egyes helyeken, így Devecser környékén még bujkálnak az erdőkben . . ,«5 7 Bujdosó vörös katonák tanyáztak Tapolcza és Martonvásár környékén is.5 8 Azok a fegyveres vörös katonák, vörös őrök, akiknek 50 Uo. 165—166. 1. 51 Uo. 177—180. 1. 52 Mayer Géza, i. m. 140. 1. 53 Uo. 61 MMI. HM. 1919. 7. csomó. Helyzetjelentések. 1919. aug. 10., HL. Szombathelyi katonai körletparancsnokság ir. 1919. 17. csomó. (Távirat 1919. aug. 9-én a parancsnokságról a Honvédelmi Minisztériumba.) 55 MMI. HM. 1919. 7. csomó. Helyzetjelentések. 1919. aug. 10. 56 MMI. HM. 1919. 7. csomó. Helyzetjelentések. 1919. aug. 20. 57 Uo. aug. 12. 58 HM. 1919. 5. csomó. Hírsz. oszt. 1919—100., Győri Hírlap, 1919. aug. 22·
