Századok – 1955

Szemle - Zsigmond László: Adalékok a magyar ellenforradalmi rendszer külpolitikájához 1929–1945 (Ism. Kató István) 126

SZEMLE ZSIGMOND LÁSZLÓ : ADALÉKOK A MAGYAR ELLENFORRADALMI RENDSZER KÜLPOLITIKÁJÁHOZ 1929—1945 (Budapest, Szikra, 1953. 152 1.) A szerző igen fontos, és népünk mai küzdelmeivel szorosan összefüggő, feladatfeldolgozását végezte el. Azt mutatja meg, hogy az amerikai és az angol imperialisták általános és magyarországi politikájának milyen szerepe volt legújabbkori történetünk súlyos nemzeti katasztrófájában, Magyarországnak a fasiszta blokkhoz és a Szovjetunió elleni háborúhoz csatlakozásában. A munka népszerűsítő jellegű és arra törekszik, hogy kiragadva a legfontosabb eseményeket, mutassa meg e problémát. Visszanyúl az 1920-as évekhez bevezetésszerű vázlatossággal, bővíti a tárgyalást a német fasizmus hatalomrakerülésénél és a könyv nagyobbik felét a második világháború kérdéseinek taglalására fordítja. Az amerikai, és angol imperialisták ismeretes szovjetellenessége a német fasizmus talpraállításával és annak megerősödésére vezető sorozatos engedményekkel végzetes hatással volt hazánk sorsának alakulására—mutatjamegZsigmond könyvében. A délkeleteurópai hegemónia átengedését a német imperializmusnak, a müncheni »megértést« és annak magyar vonatkozású kiegészítéseit a magyar burzsoázia méltán úgy fogta fel, mint az amerikai és angol imperialisták jóváhagyását a német—olasz agresszív blokkhoz csatlakozásra. Sokat foglalkozik Zsigmond a magyar—német imperialista ellentétekkel, amelyek a magyar burzsoázia politikájában a németek kiszolgálásának fővonala mellett állandó mgadozásokra vezettek. A német imperializmus növekvő nyomásávál szemben kialakult a magyar burzsoáziának egy ingadozó szárnya, a Bethlen—Teleki—Kállaycsoport, amely a német behatolással szemben valamilyen ellensúlyt keresett . Szembehelyezkedett azonban a külpolitikában a kollektív biztonság demokratikus irányzatával, a belpolitikában pedig a németellenes demokratikus törekvésekkel, mert nem adta fel a szomszédos országok elleni területrabló terveit és azt remélte, hogy ehhez szovjetellenes szolgálataiért^ támogatást nyer nemcsak a német, de az angol és az amefikai imperialistáktól is. így alakították ki azt az eleve kudarcra ítélt lavírozó politikát, amely a német agresszió palástjába kapaszkodott, de ugyanakkor ezt ellensúlyozni akarta azzal, hogy forróbban ölelte az olasz imperializmust, mint a németet és az angol felé kacsingatott. Az 1934-es római egyezmény, a Ciano-féle »horizontális «tengely Róma—Budapest — Bécs vonala, majd ennek összeomlása után a magyar—lengyel közeledés és később a magyar—jugoszláv »örök-barátság« próbálkozásai, a magyar burzsoázia vérszegény kísérletei voltak ennek az »önállónak« remélt imperialista politikának megvalósítására. A magyar burzsoáziának ez a németeket támogató németellenessége, a lengyel, görög és jugoszláv burzsoázia hasonló manővereivel együtt teljes vereséget szenvedett a világháború eiső szakaszában. Az ezt a politikát követő burzsoá államok 1941 tavaszán már a porban hevertek, vagy katonailag leverve, mint Lengyelország és Jugoszlávia, vagy Németország csatlósaként még ideiglenesen élvezve az agresszió néhány előnyét, de már teljesen elszigetelődve, önállóságukat elveszítve, német függőségbe süllyedve, mint Magyarország és Románia. 1941 júniusában kezdődött meg a fasiszta Németország támadása a Szovjetunió ellen, amely a fasiszta támadók teljes megsemmisülésével végződött. Az amerikai és angol imperialisták részéről ezután sem szűntek meg a kísérletek a müncheni politika feltámasztására. Titkos diplomáciájuk szovjet szövetségesük háta mögött különböző intrikákat folytatott, hogy a háborúban tönkremenjen egyaránt a velük szembenálló fasiszta Németország és a velük szövetséges Szovjetunió. Ez könnyítette meg a magyar burzsoázia bekapcsolódását a Szovjetunió elleni támadásba, mert az angol orientáció felé ingadozó csoport számos diplomáciai jelzés alapján remélhette, hogy a Szovjetunió megtámadása nem fogja maga után vonni a Szovjetunió szövetségeseivel, Angliával és az Egyesült Államokkal is a hadiállapot bekövetkezését. A magyar burzsoázia angolok