Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Alkalmazzuk alkotó módon a marxista–leninista gazdasági elméletet a történeti tanulmányokban 114

ALKALMAZZUK ALKOTÓ MÓDON A MARXISTA- LENINISTA GAZDASÁGI · U7 ELMÉLETET A TÖRTÉNETI TANULMÁNYOKBAN Lenin és Sztálin műveikben megvilágítják a kapitalista rendszer általános válságának fő problémáit, megmutatják, hogy ez olyan általános válság, amely a modern kapitalizmusnak nemcsak gazdaságát, hanem politikáját is áthatja. A történészeknek az a feladatuk, hogy mélyrehatóbban vizsgálják a kapitalizmus általános válságának fejlődési sajátságait a különböző országokban. A jelenleg a kapitalista országokban végbemenő folyamatok alaposabb megértéséhez konkrét történeti tanulmányokban kell jellemezni a monopol-kapitalizmus időszakára jellemző fejlődési sajátságokat. Konkrét történeti munkákban kell bemutatni, hogy miként vált ki jónéhány ország a kapitalista rendszerből, hogyan jött létre ós erősödött meg a szocialista tábor a Szovjetunióval az élén, hogy milyen gazdasági kapcsolatok alakultak ki a szocialista tábor országai között és melyek gazdasági együttműködésük fő formái. Ha a történészek helyesen fogják meg ezeket a problémákat, ezek alapján egyrészt általános törvényszerűségeket tudnak levonni, másrészt fel tudják tárni a népi demokratikus országok szocialista építésének konkrét sajátságait és mélyenszántó tanulmányokat tudnak írni ezekről a kérdésekről. A szovjet történészeknek és közgazdászoknak fel kell tárniuk, hogy milyen nagy jelentőséggel bírnak a Szovjetunióban a szocialista gazdaság építése terén szerzett tapasztalatok az összes országok dolgozói számára. A szovjet tapasztalatok tárházából a népi demokratikus országok dolgozói megtudják, hogy hogyan lehet győzelmet aratni a kizsákmányoló osztályok felett és felépíteni a szocialista társadalmat. Mindenesetre szem előtt kell tartam, hogy a Szovjetunió tapasztalatait nem szabad mechanikusan átvinni más országokra. Az egyes népi demokratikus államok gazdaságpolitikája az illető ország gazdaságában és osztályviszonyaiban található sajátságok gondos figyelembe vételére épül, és ezeket a sajátságokat az illető ország történeti fejlődési feltételeinek összessége határozza meg. A megjelent politikai közgazdaságtan tankönyv külön fejezetet szentel az európai népi demokratikus országok és a Kínai Népköztársaság gazdaságának és ez elő fogja segíteni ezen országok gazdaságtörténetének elmélyült, konkrét történeti tanulmányozását a kapitalizmusról a szocializmusra való áttérés időszakára vonatkozólag, és politikai, gazdasági és kulturális együttműködésük alaposabb megsmerését. * Az emberiség gazdasági történetének alapos és mélyreható vizsgálatához elsősorban arra van szükség, hogy emeljük a szovjet történészkáderek gazdaságtani ismereteinek színvonalát. Alaposabban kell tanulmányozni Marx, Engels, Lenin ós Sztálin gazdaságtani műveit. Ε munkák ismerete felfegyverzi a történészeket az egyetemes történeti fejlődés egyes szakaszaínak — a monopolkapitalizmust megelőző kapitalizmus, a monopolkapitalizmus, a szocializmus — tudományos elemzéséhez szükséges tudással és az összes társadalmi rendszerekre általános érvényű gazdasági törvények ismeretével. A marxizmus—leninizmus megalapozói a politikai gazdaságtan problémáinak vizsgálata során olyan konkrét történeti folyamatokat általánosítottak, amelyeket tipikus, klasszikus folyamatoknak nevezhetünk. A tőkében az ipari bérmunka tanulmányozásának konkrét történeti tárgyául Marx elsősorban a »szabad« kapitalizmus mintaországát — Angliát — vette. De Marx elemzése rendkívül nagy jelentőségű más országokra vonatkozólag is a kapitalizmus történetének vizsgálata szempontjából. Lenin Marx Tőkéjére támaszkodva A kapitalizmus fejlődése Oroszországban c. művében az oroszországi gazdasági viszonyok történetét tanulmányozta. Ezáltal lehetősége nyílt arra, hogy továbbfejlessze és gazdagítsa Marx gazdasági elméletét és az orosz történeti folyamat számos fontos kérdését megoldja. A marxizmus—-leninizmus klasszikusai műveikben kidolgozták a politikai gazdaságtan elméleti problémáit, alaposan elemezték .egyes országoknak a történészek számára különösen tanulságos konkrét történeti anyagát. A politikai gazdaságtan és a történettudomány alkotó együttműködése különösen fontos clyan kérdések tanulmányozásánál, hogy egyes gazdasági törvényszerűségek milyen különböző formák között hatottak. Ilyen irányú kutatásra mintául szolgálhat Leninnek az a munkássága, ahogy a mezőgazdaság kapitalista fejlődése két útjának problémáját kidolgozta. Lenin feltárta e folyamat konkrét történeti sajátosságait, a meghatározott jellemző tendenciákat, hogy hogyan jelentkeztek az általános törvényszerűségek az egyes országokban a történetileg kialakult feltótelek között. A mezőgazdaság kapitalista fejlődésének két útjáról szóló lenini elmélet alapján mélyebben érthetjük meg az USA, Németország, Oroszország és más országok agrártörténetének konkrét menetét.