Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Alkalmazzuk alkotó módon a marxista–leninista gazdasági elméletet a történeti tanulmányokban 114

A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA ALKALMAZZUK ALKOTÓ MÓDON A MARXISTA—LENINIST A GAZDASÄGI ELMÉLETET A TÖRTÉNETI TANULMÁNYOKBAN Λ (Voproszi Isztorii 1954. 11. sz.) A társadalom anyagi létfeltételeinek sokoldalú vizsgálata a marxista történettudomány egyik legfontosabb feladata. A marxista történetírás, az idealista, tudománytalan elméletektől eltérőleg, elsősorban a társadalom gazdasági fejlődéstörvényeinek, a termelőerők ós a termelési viszonyok törvényeinek tanulmányozására támaszkodik. Csak ezen az alapon lehet mélyrehatóan vizsgálni és tudományosan megvilágítani az olyan rendkívül bonyolult jelenségeket, mint a társadalom élete, az osztályok magatartása és a pártok tevékenysége, az állam bel- és külpolitikája, a nemzetközi kapcsolatok, a társadalmi eszmék. így teljesen érthető, miért fogadták a történészek széles körei olyan nagy örömmel a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdaságtani Intézetének kiadásában megjelent Politikai gazdaságtan tankönyvet. A tankönyv megjelenése előtt, 1951 novemberében az SZKP Központi Bizottságának vezetésével vitát rendeztek a gazdaságtan kérdéseiről és ekkor jelent meg I. V. Sztálin A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban c. műve, amely a marxista—leninista közgazdaságtan értékes gyarapodása volt. A vitában résztvevő közgazdászok, filozófusok, történészek kritikai megjegyzéseit és javaslatait, valamint a Sztálin művében foglalt tételeket a könyv szerzői figyelembe vették ós felhasználták a tankönyv struktúrájának tökéletesítésére és tartalmának gazdagítására. A politikai gazdaságtan tankönyve rendszeresen kifejti a politikai gazdaságtan alapjait, amelyeket Marx és Engels fektetett le és az új körülmények között Lenin és Sztálin fejlesztett tovább. Míg a burzsoá politikai gazdaságtan eltorzítja a társadalom gazdasági fejlődésének menetéit, elkendőzi a kapitalizmus valódi mivoltát, hibáit és ellentmondásait, hogy »bebizonyítsa« a burzsoá rendszer megingathatatlanságát, addig a marxista politikai gazdaságtan a munkásosztálynak az egész dolgozó emberiség érdekeivel közös érdekeit tükrözi vissza, a kapitalista rendszer keletkezésének, fejlődésének és pusztülásának objektív törvényszerűségeit tárja fel és megmutatja a kapitalizmusról a szocializmusra való áttérés útját. A marxista—leninista közgazdaságtan felfegyverzi a munkásosztályt az egész gazdasági fejlődés gazdasági törvényeinek és a társadalom szocialista átalakításánál felmerülő feladatoknak az ismeretével. A politikai gazdaságtan tankönyv összegezi azokat az igen fontos eredményeket, amelyeket a közgazdaságtan az emberek között a társadalom különböző fejlődési fokain fennálló társadalmi és termelési viszonyok tanulmányozása,során feltárt; megvilágítja a kapitalizmust megelőző, a kapitalista és szocialista termelési módok fő vonásait és sajátosságait. A tankönyv röviden kifejti a különböző korok gazdasági eszméinek történetét. Ez lehetővé teszi, hogy történeti síkon, a fejlődés szemszögéből lássuk a közgazdaságtant. Különösen nagy jelentőségű A szocialista termelési mód c. rész, amely a könyv felét teszi ki. Ebben a részben megtalálhatjuk a marxista—leninista klasszikusoknak a szocialista társadalmi rendről adott alapvető tanításait, ós itt kapjuk meg először a szocialista gazdaságnak és fejlődési törvényszerűségeinek rendszeres és minden vonatkozásra kiterjedő jellemzését. A tankönyv e része, valamint a modern kapitalizmussal foglalkozó részek feleletet próbálnak adni az élet által felvetett új kérdésekre. A politikai gazdaságtan tankönyve további tökéletesítésre szorul. A szerzőknek szándékukban van, hogy tovább folytatják a könyv anyagának tökéletesítését azoknak a kritikai megjegyzéseknek és kívánságoknak a figyelembevételével, amelyeket az olvasók a könyvvel való megismerkedés után meg fognak tenni. Reméljük, hogy a történészek ebből a munkából aktívan kiveszik részüket. * A történettudomány és a közgazdaságtan között rendkívül szoros, elszakíthatatlan kapcsolat áll fenn. A politikai gazdaságtan a marxista—leninista elmélet egyik legfonto-