Századok – 1954
Krónika - A történészfront hírei 715
722 KRÓNIKA 3. A szekció két munkabizottságot hoz létre, az egyiket az 1790—1849-es időszak, a másikat az 1849—1918-as időszak tanulmányozására. Az előbbi titkárává Varga Jánost, az utóbbi titkárává Ránki Györgyöt választotta meg. 4. A szekció 1954—55-re a következő programot fogadta el : a) részvétel а II/1—2 egyetemi tankönyv vitáin; b) hozzájárulás a történettudomány második ötéves tervének előkészítéséhez ; c) megbeszélések a következő témákról : Széchenyi értékelése a polgári és marxista történeti irodalomban. A kiegyezés értékelése a magyar ós osztrák történeti irodalomban. Historiográfiai vita a dualizmuskori magyarországi nemzetiségi kérdés tárgyköréből. Az ülés résztvevői ezután meghallgatták amásodik tankönyv intézeti felelőseinek— Spira Györgynek és Hanák Péternek — beszámolóit a vitára készülő tankönyvszövegek főbb problémáival kapcsolatban. * A Magyar Történelmi Társulat egyetemes történeti szekciójának alakulását előkészítő munkabizottság G. Fazekas Erzsébet egyetemi tanár vezetésével 1954. október 9-én előzetes megbeszélést. tartott az egyetemes történeti szekció megalakulásának kérdéseiről. TUDOMÁNYOS KAPCSOLATOK Ez év június 18—23. között rendezték meg Csehszlovákiában—- az 1953. évi liblicei konferencia folytatásaként — a smolenicei történész-konferenciát, melyen a csehszlovák egyetemi tankönyvek 1848-tól. napjainkig terjedő részének téziseit vitatták meg. A megbeszélésen a Csehszlovák Tudományos Akadémia meghívására magyar részről Pach Zsigmond Pál egyetemi tanár és Hanák Péter, a történettudomány kandidátusa vettek részt, akik 1954. július 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében nagy érdeklődéssel kísért beszámolót tartották e konferenciáról. • * 1954. augusztus 8-án Karl Weber osztrák történész, újságíró, az Osztrák—Magyar Társaság bécsi folyóiratának szerkesztője látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében, ahol hosszabb megbeszélést folytatott az egyetemes történeti osztály tudományos munkatársaival. * A magyar—csehszlovák kultúrcsere-egyezmény értelmében két hónapot (szept.okt.) Budapesten töltött dr. Alexander Húscava, a bratislavai egyetem történeti segédtudományok tanszókének tanára, a szlovákiai levéltáros-képzés vezetője. Diplomatikai és paleográfiai művei (Jan Literát a liptovské falzá, Dejiny a vyvin násho písma stb.) a magyar szaktudósok körében közismertek. Jelenleg metrológiával, a különféle mértékek tanulmányozásával foglalkozik. Munkáját nagymértékben megkönnyítették az Országos Levéltárban készült és külföldre juttatott alapleltárak. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a két állam tudományos intézetei minél nagyobb számban juttassák el egymáshoz kiadványaikat és nyíljék nagyobb lehetőség erőteljesebb filmcsere-akcióra is a magyar és csehszlovák levéltárak között. Húscava professzor a közeljövőben ismét Magyarországra jön, ahol kiadványt szándékozik készíteni a szlovák parasztság XVIH. századvégi társadalmi megmozdulásaira vonatkozó magyar levéltári forrásanyagról. * Szeptember közepétől október közepéig Magyarországon tartózkodott Eugen Stanescu, a bukaresti egyetem tanára, a Román Akadémiai Kiadó igazgatója. E. Stanescu a XVI—XVTII. századi román történet kutatója, elsősorban a román jobbágyság törökelnyomás-sori helyzetével és a román nép törökellenes honvédő harcaival foglalkozik. Itt tartózkodása alatt három előadást tartott : október 1-én Egerben, »A román nép
