Századok – 1954

Szemle - Saville; John: Ernest Jones Chartist (Ism.: H. Haraszti Éva) 709

SZEMLE. 709 utazott haza Angliába. 1630-ban The True Travels, Adventures and Observations of Captain John Smith címen nyomtatásban közreadta emlékiratait s ezekben a Magyarországon és Erdélyben töltött két évvel is részletesen foglalkozik. A harmadik személyben írt emlékezése kalandos, nem egyszer hihetetlennek hangzó események egész sorát adja elő, s ezek forráskritikai ellenőrzése annál nehezebb, mert a személy- és helyneveket szinte kivétel nélkül torzított formában hozza. De nemcsak a Magyarországon töltött I időről, hanem tatár rabságáról, vagy a későbbiekben Virginia és New England viszonyairól szóló leírásai is kiszínezetteknek hatnak. Az emlékiratokat csak egy ponton ellenőrizhetjük forráskritikailag, és ez éppen a magyarországi két esztendő. A magyar \ rész szavahihetősége tehát egyben az egész emlékirat megbízhatóságához is támpontul szolgál. Az emlékiratok magyar vonatkozásaival először az emigráns Pulszky Ferenc foglalkozott 1858-ban. Csak általánosságban vizsgálta Smith elbeszélését és azt szavahihetőnek találta. A múlt század végén Kropf Lajos több tanulmányban részletesen taglalta az emlékiratok magyar vonatkozásait, lesújtó eredménnyel. Véleménye szerint Smith írása történelmi regény, melynek hőse maga a kapitány. Amit ír, nem illeszthető bele a dólkeleteurópai történetbe, s adatai annyira valószínűtlenek, hogy Kropf még azt is kétségbe vonja, szerzőjük járt-e egyáltalában Európának ezen a részén. Véleményo szerint adatait más, egykorú munkákból merítette. Kropf tanulmányának túlzott kriticizmusa ellen már Szerb Antal felszólalt (The Hungarian Quarterly, 1940, 734. sköv. 1.), de az emlékiratok forráskritikájával érdemben nem foglalkozott. Polányi Striker Laura az első, aki most már a Kropf vizsgálatai óta kiadott források, sőt a bécsi és stájerországi levéltárak iratainak segítségével egész részletes kritikai elemzés alá veszi Smith emlékiratait. Eljárása módszeres ós tudományos, ugyanakkor — olyan kérdések megoldásában, melyeket Kropf meg sem tudott közelíteni —• határozottan elmés és szellemes. Azonosít ja a mindeddig vitás személy-és helyneveket, és azáltal, hogy az emlékiratban érintett katonai eseményeket beilleszti a 16 éves török.háború eseményláncolatába, a Kropf által fölvetett kétségek legnagyobb részét eloszlatja. Munkája nyomán Smith első látásra valóban valószínűtlenül hangzó elbeszélésének magvát, mondanivalójának lényegét beilleszthetjük a tényleges történeti helyzetbe, s ezzel a szerző nemcsak az emlékirat írójának szavahihetőségét állítja helyre, hanem egy új forrást is ajándékoz a magyar történelemnek. A kérdést persze nem tekinthetjük végleg lezártnak. Smith életének és elbeszélésének vannak olyan homályos pontjai (pl. a Báthory Zsigmondtól kapott nemeslevél), amelyek még további tisztázásra szorul-' nak. Ezen túlmenően azonban most már azt is érdemes lesz megvizsgálni, Smith kapitány zmlókiratai mi újat mondanak a magyar historikus számára, mi az, amivel az egykori esoldoskatona visszatekintései gazdagítják vagy színezik a korról való ismereteinket. BENDA KÁLMÁN .1011X SA VILLE : ERNEST JONES: CHARTIST i Selections from the Writings and Speeches of Ernest Jones (London, 1952. 284 1.) ^ ' John Saville könyve Ernest Jonesról, a chartista mozgalom balszárnyának egyik ! legkiemelkedőbb képviselőjéről ad élethű képet. A könyv két részre oszlik : bevezető tanulmányra és Jones írásaiból, valamint beszédeiből válogatott dokumentumokra. i A mintegy öt íves bevezetés külön méltatást érdemel. Szerzője nem csupán Jones életének, elméleti téren megtett fejlődésének, illetve e fejlődés tévútjainak bemutatására, a közölt okmányok értékelésére szorítkozik, hanem általános szempontokat is felvet a chartista-mozgalom kutatásához és részben igyekszik ezeket meg is oldani. A chartistamozgalmat a kérdés kutatói 1848-al, a hanyatlás félreismerhetetlen jeleinek fellépésével szinte lezártnak tekintik. John Saville hívja fel első ízben a figyelmet arra, hogy a chartizmus 1848. április 10-e utáni teljes története még megírásra vár. És Jones személye ós tevékenysége kapcsán ő maga is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a chartizmus ez utótörténete, a 48 utáni mintegy két évtizedes időszak számos kérdése tisztázódjék. Nagy érdeme a szerzőnek, hogy ugyancsak első ízben ő mutatja be leg.