Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
68 VÁRKONYI AGNES önállósága. Rabutin parancsainak, melyeket a felkelők leverésére adott ki, szolgai teljesítője és »mennyköveket, pestist, baeillust« — okádó förtelmes hangú pátenseinek szócsöve lett. A császári generális készítette szebeni rabságuk jobban megkötötte kezüket, mint bármilyen bilincs. Magyarok nem hagyhatták el Szeben várát, a kapun senkit nem bocsájtottak ki. A Generális még gondolataiknak is határt szabott : a Szebenben lévő összes papokra és prédikátorokra ráparancsolt, hogy prédikációjukba »a külső dolgokat ne vegyítsék«.168 A bennlévők nem számítottak hosszú ottartózkodásra, s így nem látták el magukat megfelelő mennyiségű élelemmel, takarmánnyal. Helyzetüket csak nehezítette, hogy egy esztendő alatt Szebenben csaknem kétszeresére szökött a legszükségesebb élelmiszerek ára.169 Emellett Rabutin alaposan ki is fosztotta őket : az általános pénzhiányon úgy akart segíteni, hogy a szebeni magyarok ezüstjéből veretett pénzt. Megtudatja, kinek mennyi ezüst holmija van és 3 500gira ezüstöt követel rajtuk.17 0 A szebeni főnemesek egy ideig a császár méltányosságának és jóságának illúziójával csalták magukat s ezért szorgalmazták Csáky László Bécsbe menetelét ; küldetésének lényege a katonai adó lealkudása volt. Mennyire nem ismerték a valóságos helyzetet! A kettős félelem Rabutintól és a győzelem jegyében harcoló kurucoktól végül teljesen megbénította őket. Egyazon tehetetlenséggel tűrték maguk kifosztását és az ország pusztulását. Szebenből kiszöktek a gombkötők, ajtónállók, inasok, otthagyta a kényszerű fogságot a dajka, szakácsné, a kertész, úgyhogy az ottlévő urak szinte szolgák nélkül maradtak. Ezek az emberek világosan látták, hogy hol a helyük és nem féltek életüket is. kockára tenni, csakhogy szabaduljanak a szebeni rabságból. A főnemesek közül csak elvétve akad, aki megpróbálja magát kiszakítani Rabutin árestomából. Az ifjú Toroczkai Mihály kalandos és merész vállalkozása, Csajághi guberniumi szekretárius jól előkészített szökése, Sebesi Jób királybíró, Naláczi Lajos guberniumi tisztviselő elmenetele és Olasz Mihály esete, aki a Generális hallatlan szűkmarkúsága és kegyetlen gyanúsításai miatt fordított egyet a köpenyegén, ki is meríti a Szebennek hátat fordított nemesek névsorát. Rajtuk kívül csak Teleki Sándor és a fiatal Macskásy kísérelte meg, sikertelenül, elhagyni a szebeni várat. Meg kell állapítanunk, hogy a Szebenbe szorult főnemesség — a Gubernium vezető tagjait is beleértve — tehetetlen és akaratnélküli megalkuvása a szabadságért küzdő Erdély kerékkötője volt.171 A szebeni főnemesek között egyetlen ember van, aki segíteni akart a császáriak által égetett ós dúlt, harcoktól felzavart és megbolygatott ország szomorú állapotán, és kifejti politikai elgondolásait. »Az haza és proxime Enyed romlása, kit bizony mint egy gyermeket, úgy megsirattam, indíta a Noé galambja megírására«. Bethlen Miklós kancellár az »Olajágat viselő Noé galambja« című politikai röpiratában a Habsburg-elnyomás és a független Erdély között középutat javasol. Német családból származó, de református 168 »A Rákóczi-forradalomkor a császár hűségében megmaradt s Szebenbe behúzódott magyar és székely urak és úrnők hivatalos jegyzéke« (közli) : Jakab Elek: Adatok a Rákóczi-forradalom történetéhez. Tört. Lapok 1874. I. köt. 302. 1.; Bethlen Önéletírása II. köt. 347. 1. ; Wesselényi-napló márc. 7. és jún. 29. 169 Instituta super pretio nauralium in foro civitatis Cibiniensis vendibilium 1703, 1704. OL Gub. Pol. 1704/74. 170 OL L.C.R.H.—I. 189.1. Wesselényi-napló ápr. 30, máj. 2, 3, 7, júl. 28.; E. Hurmuzaki : Documente privitoare la istoria Romanilor (Bukarest, 187R) 1506. l. 171 Bethlen Önéletírásai!, köt. 360 — 364.1.; Wesselényi-napló márc. 7, 8, 24, ápr. 3, 5, 8, 10, 18, jún. 11, 13.
