Századok – 1954

Szemle - Az amerikai munkások és farmerek helyzetéről (Ism.: Ujházi Lászlóné) 707

SZEMLE 707 mindvégig következetesen keresztül is viszi. Különösen kidomborodik ez azokban a fejezetekben, amelyekben a revizionizmus külpolitikai árulása a baloldali törekvésekkel szemben kerül ábrázolásra. így ^elsősorban az első világháború hadihiteleinek megszavazása kérdésében, a háború alatti békepolitika, valamint a német novemberi forradalom külpolitikájának kérdéseivel kapcsolatosan, amelyekben ez a bal-oldal, ha nem is mindig teljes következetességgel, de mégis őszintén békepolitikát folytatott. A. Schreiner munkája még igen számos rendkívül érdekes részletet és megállapítást tartalmaz, amelyeket ebben a keretben alig lehet felsorolni vagy értékelni. Összefoglalva azonban megállapítható, hogy a könyv komoly nyeresége a marxistaleninista történeti irodalomnak, s felhasznált anyaga és következtetései tanulságosak mind a történész, mind pedig az érdeklődő olvasó számára, nem is beszélve arról, hogy a német imperialista törekvések leleplezése milyen nagy politikai cselekedet a mai nyugatnémet agresszió ellen folytatott harcban. Bár a műnek kétségtelenül vannak bizonyos hibái, ezek nem zavarhatnak meg bennünket abban, hogy a második kötet megjelenését türelmetlenül ne várjuk. GONDA IMRE AZ AMERIKAI MUNKÁSOK ÉS FARMEREK HELYZETÉRŐL « (Budapest, Szikra, 1934. 251 1.) 1931 óta adja ki két évenként a new-yorki Labor Research Association nevű haladó munkásmozgalmi kutató intézet Labor Fact Book с. köteteit. Ezek a könyvek az amerikai munkásosztály helyzetével kapcsolatos adatokat közölnek, főként kormányforrások és más hivatalos jelentések, valamint a szakszervezetek adatszolgáltatása alapján. Örömmel üdvözölhető a sorozat legutóbbi kötetének (Labor Fact Book 11, International Publishers, New York, 1953) magyar fordítása, amely a magyar olvasó elé tárja az amerikai valóság tényeit és gazdag adattára hasznos segítséget nyújthat az Amerikai Egyesült Államokkal foglalkozó újabbkori történészek, közgazdászok és újságírók számára. A könyv az 1951—52-es évekre vonatkozik. A sorozat többi kötetéhez hasonlóan külön fejezetekben foglalkozik az ország gazdasági életének fő vonásaival, a munkásosztály helyzetével, a szabadságjogok ellen intézett támadásokkal, a szakszervezetekkel, a sztrájkokkal, a farmerek helyzetével és végül a főbb belpolitikai, továbbá a fontosabb nemzetközi munkásmozgalmi eseményekkel. Ez a szerkezet, a részletes tartalomjegyzékkel és a név- és tárgymutatóval a könyvet könnyen áttekinthetővé és kezelhetővé teszi. Bevezetőben a könyv a gazdaság militarizálásának következményeivel foglalkozik. A közölt adatok, amelyek af beruházásoknak a hadiipar javára történő aránytalan növekedéséről, a fogyasztási cikkeket termelő iparágak stagnálásáról, illetve visszaeséséről, továbbá arról szólnak, hogy az ipar látszólagos fellendülése kizárólag a koreai háború számára történő haditermeléssel volt kapcsolatos, mutatják a válságjelenségeket, amelyek az amerikai ipari termelés globális növekedése mögött lappanganak. A mono-, póliumok profitjainak példátlan emelkedése mellett a dolgozók széles rétegeinek és különösen a munkások és a farmerek elkölthető tiszta keresete 1952 augusztusában kevesebb volt, mint 1950 júniusában és ez az elszegényedés legjobban a legkisebb fizetésűek csoportját sújtja. Bő' dokumentáció cáfolja meg az apologetikus közgazdászoknak azokat az állításait, amelyek szerint a második világháború óta az Egyesült Államok nemzeti jövedelmének megoszlása arányosabb lett. A könyv hivatalos statisztikák és jelentések alapján mutatja ki, hogy a hadikiadásokat fedező megemelt adók terhét nem a nagyjövedelmű tőkések viselik, akiknek profitjai 1951—52-ben magasabbak voltak, mint az ország történetének bármely előző kétéves időszakában, és akik a törvényben biztosított kibúvók segítségével sorozatosan kímélik meg magukat attól, hogy teljes vagyonuk és jövedelmük után adózzanak ; hogy a fogyasztási célokra szánt kiadások bizonyos emelkedésének fő oka a kiskereskedelmi áremelkedés volt, és hogy a háborús adóztatás terhét a kisfizetésű dolgozók, elsősorban a munkásosztály és a kis farmerek viselik. A munkás átlagos napi keresetének mintegy egyharmada egyenes vagy közvetett adók fizetésére megy. A magas árak és a nagy adók következtében az átlagos amerikai háztartás vásárlóereje 1953-ban 15%-kal volt kisebb, mint 1944-ben. A mezőgazdaság helyzetéről szóló fejezetben a könyv rámutat arra, hogy a farmon élő családok átlagos jövedelme 1952-ben hozzávetőleg a fele volt a városi családokénak. A koreai háború 14*