Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
66 VÄRKONYI AGNES szervezője is. A barczasági tábor véres vereségéről egy szép kuruc ének emlékezik meg : Jaj, hamar azután az Barcza mezeje, Sok vitézlő rendet az vérbe kevere, Kiket az Háromszék kedvekre nevele, Feketehalomnak völgye eltemete. Felserdült ifiak, nemesi virtussal Kiket ikesitett az szép szabadsággal, Mindeneknek fénylő arany titulussal, Testek vérben fetreng egymásra hullással. A feketehalmi csata ismét nagy vérveszteséget jelentett, de nem okozott végleges letörést. A Sepsiszéket végig égető Graven már megtorpan a még mindig fegyverben álló C'síkszék előtt és a háromszéki nemesek ingóságaival rakott szekereit már gyors kuruc portyák kapdossák meg.162 5. A barczasági hadak a feketehalmi völgyben vérükkel pecsételték meg Hermány mellett kimondott szavukat : »Készek életüket letenni hazájuk, otthonuk, családjuk védelméért.« De a barczasági kiáltvány szavát nem temette el a feketehalmi gyász. Indításai, elgondolásai ugyan tudósabb megfogalmazásban, pallérozottabb formában és a diplomácia érett nyelvén, de mégis lényegében megtalálhatók a Rákóczinál lévő erdélyi főnemeseknek május 12-én Bécsbe küldött bPlanctus agonizantis Transylvania« című röpiratában. Az események egymásutánja azt bizonyítja, hogy csak a március végén Rákóczihoz vitt Mikes buzdítására — akit viszont a barczasági hadak ösztökéltek szép szóval és az erőszak erejével kurucságra — határoztál^ el magukat a Rákóczinál levő erdélyi főnemesek arra a döntő lépésre, hogy nyíltan felemeljék szavukat a Habsburgok ellen. A még 1703-ban Rákóczi táborába vitt főnemesek kiszakadtak az erdélyi események sodrából, s csak mikor értesültek a dolgok szerencsés és bíztató előrehaladásáról, akkor kísérelték meg azok élére állni és azokat irányítani. Könnyű megsütni a mások által meghajszolt és elejtett vadat : az erdélyi szegénylegény kurucok, fegyvert fogott román jobbágyok és a kuruc katonákkal együtt harcoló szegénynemesek, félszabadok vérrel vontak utat a Rákóczi szabadságharcnak hazájukban. Most, mikor már félreérthetetlenül megmutatkozott, hogy ez az út a nemesség, főnemesség számára is járható és nem veszedelmes zsákutca, a főnemesek egyrésze igyekszik az erdélyi kuruc mozgalmak irányítását kezébe venni.163 Gróf Száva Mihály, aki — miután Rabutin kivonta a német lovasságot az Orlay és Toroczkai csapatai által szorongatott Fehérvárból — sokat latolgatja hova álljon. A város őrzésére hagyott kb. 200 gyalogságból egyetlen éjszaka 70-en szöktek el, de Rabutin azzal biztathatta Szávát kitartásra : 162 A feketehalmi csatát Cserei írja le színes részlétességgel (328. 1.). A székely felkelés eseményeinek időrendjét összekeveri, de az egyes események leírásában adatait — labanc túlzásaitól eltekintve — a levéltári kutatások eredményei általában megerősítik. OL L. C. R. H. - I. 171, 175, 176. 1. ; Erd. Kanc. 1704/11 ; Wesselényi-napló ápr. 15, 17, 19, 25. ; »A holdvilági és feketehalmi harcról«, »Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig«. Bpest, 1953. 285, 288. 1. 163 Pekry szerepét — bár nagy fenntartásokkal — R. Kiss i. m.-ben eltúlozza. Az ő nyomán azután kialakult egy általános kép arról, hogy Pekrynek kezdeményező és vezető szerepe volt a fej edelem választásban. Számolnunk kell azzal, hogy Pekry 1703. (lee. 21-től kiszakadt az erdélyi események sodrából. Nem ismeri az erdélyi állapotokat , ezért soha nem lehet a kezdeményező. Rákóczi Emlékirataiban (91 — 92.1.) bár előzőleg 87. találóan rajzolja jellemét, több év távlatából már nem látja világosan az eseményeket.
