Századok – 1954
Szemle - Varga Jenő: Az imperializmus gazdaságának és politikájának fő kérdései (Ism.: Hazai Lujza) 676
676 SZEMLE megkívánt volna a amelyet a kötet anyagának összegyűjtésére irányuló széleskörű kutatómunka általában megütött. Ne vegye tehát rossz néven az olvasó a néhol részletekbe bocsátkozó bírálatot : feltétlenül szükségessé teszi ezt az a kívánság, hogy az országgyűlés naplóinak remélhetőleg minél hamarabb elkészülő kiadása ment legyen a hasonló hibáktól. SPIRA GYÖBOY VARGA JÉNÖ : AZ IMPERIALIZMUS GAZDASÁGÁNAK ÉS POLITIKÁJÁNAK FŐ KÉRDÉSEI (Budapest, Szikra, 1954. 651 1.) Varga Jenő nagy érdeklődéssel várt könyve, miként azt már a könyv címe is elárulja, az imperializmus gazdasági ós politikai fejlődésének fő vonásait elemzi a második világháború után. Ebben az időszakban a kapitalizmus általános válságának új szakasza köszöntött be, amelyet gazdasági és politikai tekintetben egyaránt lényeges változások jeleznek. A szerző vizsgálja az általános válság elmélyülésének és kiéleződésének valamennyi főbb folyamatát : a két tábor erőviszonyainak megváltozását a szocializmus tábora javára, az egységes világpiacnak két párhuzamos piacra való szétesését, az imperializmus gyarmati rendszerének szétesését és mindazokat a folyamatokat, amelyek egyfelől az egyes imperialista országokon belül meglevő ellentmondások éleződése folytán, másfelől az imperialista táboron belüli ellentétek fokozódása következtéhen törvényszerűen siettetik az imperializmus gyengülését. Ha a vizsgált anyag átfogó, minden kérdésre kiterjedő témaköre mellett figyelmet fordítunk a vizsgálat módszerére is, meg kell állapítanunk, hogy rendkívül növeli a mű értékét a gazdasági ós politikai elemzés összhangja, a történeti összefüggések elemzése s az a logikus tárgyalási mód, amelynek során az egyes problémák kidolgozásában kidomborodik a jelenkori kapitalizmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése. A mű a kapitaliznius általános válsága további elmélyülésének általános vonásai meîlett konkrétan elemzi annak fohtosabb megnyilvánulásait a főbb imperialista országokban, elsősorban az Egyesült Államokban. Az amerikai imperializmus monopoltőkéje a maximális profit megszerzésére irányuló törekvése során óriási mértékben bővítette valamennyi iparág termelési kapacitását, annak ellenére, hogy a fokozott kizsákmányolás, az elnyomorodás, a nagy adók miatt a fogyasztás lehetőségei korlátozottak. Az Egyesült Államok monopoltőkéje számára sürgető szükségességgé vált az áru- és tőkeexport, ami a második világháború után az amerikai imperialista politika gazdasági bázisa. A piacprobléma mellett a munkanélküliség problémája egybefonódott azzal a törekvéssel, hogy meg kell hódítani az amerikai földrészen kívül eső nyersanyagforrásokat. Ezzel a gondolattal zárul a szerzőnek az a rendkívül érdekes fejtegetése, amellyel levezeti, hogy az amerikai uralkodó körök különböző rétegei : a nyíltan expanzionista erők és a belső piac fejlődésében érdekelt rétegek közötti harc során, az új gazdasági feltételek alapján miképpen tért át az amerikai imperializmus a hajdani elszigetelődési politikáról — amelynek alapja az Egyesült Államok katonai gyengesége, valamint az a körülmény volt, hogy a gyarmati kizsákmányolásra saját területén is alkalma nyílt — a nyílt világuralmi törekvés politikájára. A világuralmi törekvések szolgálatában álló háborús gazdaság vizsgálatából kiderül, hogy a háborús vágányokra való áttérés csak ideig-óráig hathat a tőkés ciklus alakulására, a háborús gazdaság következményeképpen a ciklus eltorzul. A ciklus alakulásának és háború utáni sajátosságainak vizsgálatából a szerző levezeti, hogy »a háború céljaira történő termelés nem oldhatja meg a piac, az értékesítés problémáit. A tőkés.gazdaság kétségtelenül egy. új gazdasági válság küszöbén áll.« A szerző rendkívül érdekesen elemzi, hogy az amerikai imperializmus prófétáinak az Egyesült Államok kimeríthetetlen gazdasági erőforrásairól és az amerikai hadsereg legyőzhetetlensógéről szóló dicshimnuszaival szemben mi is az igazság ebben a kérdésben. Természetesen helytelen volna. tagadni, hogy az Egyesült Államok jelentős hadigazdasági potenciállal rendelkezik, azonban nem szabad lebecsülnünk az amerikai imperializmus gyenge oldalait, amelyek mind az országon belül, mind pedig nemzetközi vonatkozásban jelentősek. Hogy csak néhányat említsünk : a termelés társadalmi jellege — és a kisajátítás tőkés formája közti ellentmondás élesebb, mint bármely más
