Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Réti László: Beszámoló a Szovjetunióban tett tanulmányútról 658

BESZÁMOLÓ A SZOVJETUNIÓBAN TETT TANULMÁNYÚTRÓL 665 történelemtudomány min dolgozik, milyen eredményeket ért el, milyen problémái vannak. Szeretnének rendszeres levelező-kapcsolatot teremteni velünk ; kérik a magyar történészeket, mondják meg, milyen magyar vonatkozású anyagról írjanak, mit bíráljanak meg. Hasonló tapasztalatra tettünk szert az Idegennyelvű Könyvkiadónál tett látogatásunk alkalmával is. A könyvkiadó vezetői biztosítottak bennünket arról, hogy az érdeklődés magyarvonatkozású történelmi művek —és elsősorban a legújabb kor, a munkásmozgalom története iránt, de más történeti munkák iránt is a Szovjetunióban igen nagy. Meg is állapodtunk abban, hogy a munkásmozgalom történetével kapcsolatos minden olyan művet, amelyet szovjet kiadásra alkalmasnak tartunk, legalább nyers fordításban elküldünk hozzájuk, hogy áttanulmányozhassák és maguk dönthessenek, ki aka-rják-e adni. Ugyanezt természetesen helyes lenne megtenni más történelmi kiadványokkal is. A kapcsolatok kiszélesítésének kérdésénél meg kell még említeni kievi tapasztalatainkat. Itt meglátogattuk az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetét és Ukrajna Kommunista Pártja Párttörténeti Intézetét. Mindkét intézet vezetőivel megállapodtunk abban, hogy az ukrán és magyar történészek közös feladata összegyűjteni és feldolgozni a Kárpátukrajna történetét érintő dokumentumokat, természetesen arra az időre vonatkozóan, amikor Magyarországhoz tartozott. Az erre az időre vonatkozó dokumentumok — így a munkásmozgalom történetének dokumentumai is — túlnyomórészt a magyarországi archívumokban találhatók és így önként adódik az a feladat, hogy közös kutatómunkával, esetleg közös kiadványok keretében tárjuk fel és ismertessük azokat. Megemlítem még itt, hogy az ukrán Történettudományi Intézetnél most szervezik a népi demokratikus osztályt, amelynek fő feladata nem általában ezen országok történetének kutatása lesz, hanem a népi demokratikus országok és Ukrajna történelmi kapcsolatainak feltárása. így magyar vonatkozásban foglalkozni akarnak többek között Rákóczi ós a 48—49-es szabadságharc ukrán kapcsolataival, magyarok részvételével a polgárháború ukrajnai frontszakaszain 1917—1921-ben, a Magyar Tanácsköztársaság ukrajnai visszhangjával és kapcsolataival, magyarok részvételével az ukrajnai partizánharcokban a Nagy Honvédő Háború idején. Mindezen feladatok megoldásához természetesen számítanak a magyar történészekkel való szoros, baráti együttműködésre. Egyhónapos tanulmányútunkkal kapcsolatban meg kell mondanunk: éppen azórt, mert első ízben jártunk ilyen feladattal a Szovjetunióban, nem tűzhettük ki célul, hogy elmélyülten tanulmányozzuk a történettudományi intézményeket és az egyes kérdéseket. Arra törekedtünk csupán, hogy általános képet kapjunk arról, hogyan folyik a történetkutatás ós ezen belül a párttörténet kutatása a Szovjetunióban, mik a lehetőségei, hogyan használhatjuk fel a mi munkánkban ezeket a tapasztalatokat. Legfontosabb teendőnk volt a kapcsolatok teremtése ós elmélyítése. Nagyon rövid volt az idő (természetesen nem tárhattuk fel mindazokat a lehetőségeket, amelyek felmerülnek), mégis az első lépéseket megtettük ezen az úton. A Munkásmozgalmi Intézet eddig csak egy intézménnyel volt kapcsolatban és csereviszonyban a Szovjetunióban, most még 13 intézménnyel kötöttünk olyan megállapodást, hogy állandóan kicseréljük munkánk termékeit. Egész sor intézménnyel tehát — és még sokkal több tudományos dolgozóval -— közvetlen személyes kapcsolatba kerültünk. Tudjuk, hová kell fordulnunk, ha szovjet történettudományi intézményekkel dolgunk akad, hol, kitől kaphatunk segítséget, útmutatást. Ezzel kapcsolatban további feladatunk volt anyag gyűjtése a magyar párttörtónet feldolgozásához. Itt sem végezhettünk alapos munkát, de feltártuk a lehetőségeket, hol találhatunk a jövőben további kutatással a magyar párttörténettel kapcsolatos dokumentumanyagokat. Részben már gyűjtöttünk is anyagot, részben megállapodtunk abban, hogy a szovjet elvtársak megkezdik a magyar vonatkozású dokumentumok kutatását, feltárását és folyamatosan elküldik nekünk azokat. Széles távlata nyilik a szovjet-magyar tudományos kapcsolatok elmélyítésének, szovjet történészeknek hazánkba, illetve magyar történészeknek a Szovjetunióba küldésével. Szovjet részről ezt igen fontosnak tartják, szívesen megragadnak minden alkalmat, hogy hozzánk eljöjjenek és szívesen látják bármikor a magyar'történettudomány képviselőit a Szovjetunióban. A Szovjetunióban szerzett tapasztalatok és a létrejött tudományos kapcsolatok segítenek bennünket abban, hogy a munkánkban eddig elkövetett hibákat kijavítsuk, többet, jobban dolgozzunk a magyar munkásmozgalom és pártunk történetének minél alaposabb felkutatása és minél széíesebbkörű ismertetése érdekében. RÉTI LÁSZLÓ