Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Réti László: Beszámoló a Szovjetunióban tett tanulmányútról 658

BESZÁMOLÓ A SZOVJETUNIÓBAN TETT TANULMÁNYÚTRÓL 665 történelemtudomány min dolgozik, milyen eredményeket ért el, milyen problémái vannak. Szeretnének rendszeres levelező-kapcsolatot teremteni velünk ; kérik a magyar történészeket, mondják meg, milyen magyar vonatkozású anyagról írjanak, mit bíráljanak meg. Hasonló tapasztalatra tettünk szert az Idegennyelvű Könyvkiadónál tett látogatá­sunk alkalmával is. A könyvkiadó vezetői biztosítottak bennünket arról, hogy az érdeklő­dés magyarvonatkozású történelmi művek —és elsősorban a legújabb kor, a munkás­mozgalom története iránt, de más történeti munkák iránt is a Szovjetunióban igen nagy. Meg is állapodtunk abban, hogy a munkásmozgalom történetével kapcsolatos minden olyan művet, amelyet szovjet kiadásra alkalmasnak tartunk, legalább nyers fordításban elküldünk hozzájuk, hogy áttanulmányozhassák és maguk dönthessenek, ki aka-rják-e adni. Ugyanezt természetesen helyes lenne megtenni más történelmi kiadványokkal is. A kapcsolatok kiszélesítésének kérdésénél meg kell még említeni kievi tapasztala­tainkat. Itt meglátogattuk az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Inté­zetét és Ukrajna Kommunista Pártja Párttörténeti Intézetét. Mindkét intézet vezetőivel megállapodtunk abban, hogy az ukrán és magyar történészek közös feladata össze­gyűjteni és feldolgozni a Kárpátukrajna történetét érintő dokumentumokat, termé­szetesen arra az időre vonatkozóan, amikor Magyarországhoz tartozott. Az erre az időre vonatkozó dokumentumok — így a munkásmozgalom történetének dokumentu­mai is — túlnyomórészt a magyarországi archívumokban találhatók és így önként adódik az a feladat, hogy közös kutatómunkával, esetleg közös kiadványok keretében tárjuk fel és ismertessük azokat. Megemlítem még itt, hogy az ukrán Történettudományi Intézetnél most szervezik a népi demokratikus osztályt, amelynek fő feladata nem általában ezen országok törté­netének kutatása lesz, hanem a népi demokratikus országok és Ukrajna történelmi kap­csolatainak feltárása. így magyar vonatkozásban foglalkozni akarnak többek között Rákóczi ós a 48—49-es szabadságharc ukrán kapcsolataival, magyarok részvételével a polgárháború ukrajnai frontszakaszain 1917—1921-ben, a Magyar Tanácsköztársaság ukrajnai visszhangjával és kapcsolataival, magyarok részvételével az ukrajnai partizán­harcokban a Nagy Honvédő Háború idején. Mindezen feladatok megoldásához természe­tesen számítanak a magyar történészekkel való szoros, baráti együttműködésre. Egyhónapos tanulmányútunkkal kapcsolatban meg kell mondanunk: éppen azórt, mert első ízben jártunk ilyen feladattal a Szovjetunióban, nem tűzhettük ki célul, hogy elmélyülten tanulmányozzuk a történettudományi intézményeket és az egyes kérdéseket. Arra törekedtünk csupán, hogy általános képet kapjunk arról, hogyan folyik a történet­kutatás ós ezen belül a párttörténet kutatása a Szovjetunióban, mik a lehetőségei, hogyan használhatjuk fel a mi munkánkban ezeket a tapasztalatokat. Legfontosabb teendőnk volt a kapcsolatok teremtése ós elmélyítése. Nagyon rövid volt az idő (természetesen nem tárhattuk fel mindazokat a lehetőségeket, amelyek felmerülnek), mégis az első lépéseket megtettük ezen az úton. A Munkásmozgalmi Intézet eddig csak egy intézménnyel volt kapcsolatban és csereviszonyban a Szovjetunióban, most még 13 intézménnyel kötöttünk olyan megállapodást, hogy állandóan kicseréljük munkánk termékeit. Egész sor intézménnyel tehát — és még sokkal több tudományos dolgozóval -— közvetlen személyes kapcsolatba kerültünk. Tudjuk, hová kell fordulnunk, ha szovjet történettudományi intézményekkel dolgunk akad, hol, kitől kaphatunk segítséget, útmutatást. Ezzel kapcsolatban további feladatunk volt anyag gyűjtése a magyar párttörtó­net feldolgozásához. Itt sem végezhettünk alapos munkát, de feltártuk a lehetőségeket, hol találhatunk a jövőben további kutatással a magyar párttörténettel kapcsolatos doku­mentumanyagokat. Részben már gyűjtöttünk is anyagot, részben megállapodtunk abban, hogy a szovjet elvtársak megkezdik a magyar vonatkozású dokumentumok kutatását, feltárását és folyamatosan elküldik nekünk azokat. Széles távlata nyilik a szovjet-magyar tudományos kapcsolatok elmélyítésének, szovjet történészeknek hazánkba, illetve magyar történészeknek a Szovjetunióba kül­désével. Szovjet részről ezt igen fontosnak tartják, szívesen megragadnak minden al­kalmat, hogy hozzánk eljöjjenek és szívesen látják bármikor a magyar'történettudomány képviselőit a Szovjetunióban. A Szovjetunióban szerzett tapasztalatok és a létrejött tudományos kapcsolatok segítenek bennünket abban, hogy a munkánkban eddig elkövetett hibákat kijavítsuk, többet, jobban dolgozzunk a magyar munkásmozgalom és pártunk történetének minél alaposabb felkutatása és minél széíesebbkörű ismertetése érdekében. RÉTI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents