Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Réti László: Beszámoló a Szovjetunióban tett tanulmányútról 658

BESZÁMOLÓ A SZOVJETUNIÓBAN TETT TANULMÁNYÚTRÓL 663 ratikus osztály, a nem szláv népi demokratikus országok történetének kutatására. Ennok 3 szekciója lesz : román, albán és magyar. A magyar szekcióhoz, tudományos előrelátással, már munkatársakat is képeznek. (Természeteset! régi munkatársak is foglalkoznak ezzel a kérdéssel.) Két aspiránsa van a Történettudományi Intézetnek, akik a magyar történelemmel foglalkoznak. Egyikük most ősszel fog végezni, disszertációs témája az 1905-ös forradalmi mozgalmak Magyarországon : 3 éve dolgozik ezen a munkán. A másik meg munkájának felénél tart, témája a munkásosztály egységének megteremtéséért folytatott harc a kommunista párt vezetésével, 1945—1948-ban. Több, részben magyar kérdősekkel foglalkozó, magyar vonatkozású munka készül a TTI-ben. így például az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével foglalkozik Rubinstein professzor készülő nagy monográfiája. • A Voproszi Isztorii szerkesztőségét kót ízben látogat tuk meg. Pankratova elvtársnő említette már Budapesten tartózkodásakor, hogy a Központi Bizottság határozata alapján a Voproszi Isztorii munkáját a múlt évben átszervezték. Ma mindén ország, minden korszak történetével foglalkozik, az őstörténettel azonban csak keveset, mert ennek van speciális folyóirata. A Voproszi Isztorii munkájában előtérben az új kor és különös súllyal a legújabb kor története áll, ezen belül a munkásmozgalom és a szovjet társadalom története. Hogy ménnyire fontosnak tartják ezt a korszakot, bizonyítja az, hogy a főszerkesztő Pankratova elvtársnő, a munkásmozgalom történetének specialistája, helyettesé Burdzsalov elvtárs, a pártfőiskola párttörtóneti tanszékének volt vezetője, és legutóbb bevonták a szerkesztőségbe, szerkesztőségi tagnak Obucskin elvtársat, az IMELSz igazgatóját is. A Voproszi Isztorii a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének a folyóirata, de kiadója a párt kiadóvállalata, a Pravda és a párt központi folyóirataival együtt adják ki. A párt nagyon fontosnak tartja, hogy ne csak a Voproszi Isztorii, de általában a társadalomtudományokkal foglalkozó folyóiratok, a p'rt harci fegyverei legyenek az ideológiai fronton. A Voproszi Isztorii különösen nagy súlyt vet a jövőben a vitára, a kritikára, a recenziókra, mégpedig a vitatkozó, a hibákat feltáró recenziókra. Meg kell mondanom, hogy nemcsak a Voproszi Isztorii-nál, de mindenütt, ahol megfordultunk, azt láttuk, hogy a tudományos alkotásnak, az egyéni alkotó munka mellett, fő módszere a Szovjetunióban, hogy a munkát többször, alaposan, legkülönbözőbb formában, különböző szervek megvitatják. A tudományos kutató önálló, egyéni kutatással készíti el munkáját, de az elkészítéstől a megjelenésig a kollektív elbírálás formálja ki véglegesen, az egyén által elkészített munkát is. A Központi Bizottság említett határozata hangsúlyozza, hogy a Voproszi Isztorii nem lehet levelesláda, amely összegyűjti a különböző cikkeket, hanem tudományos, szervező, irányító lapnak kell lennie, állást kell foglalnia az elvi kérdésekben és irányt kell mutatnia a történelmi alkotó munka számára. Ennek megfelelően a lap átalakított szerkezete igen tág teret nyújt á vitának, bírálatnak, a különböző nézetek tisztázásának. A lap rovatai a következők : 1. Vezércikk. — Olyan általános, átfogó kérdésekről, mint pl. a .7. számban : az új- és legújabbkori történetírás kérdéseiről, és a 8. számban : a népi demokratikus országok történettudományáról. 2. Cikkek. — Régebben arra törekedtek, hogy egy-egy számban egy kérdésről vagy kérdéscsoportról szóló cikkek legyenek. Most ellenkezőleg, arra törekszenek, hogy minél több, minél sokoldalúbb kérdést tárgyaljon a folyóirat egy száma, hogy ezáltal a legszélesebb olvasóközönség találja meg minden számban az őt érdeklő írásokat. Hogy ennek a célkitűzésnek mennél jobban eleget tehessenek, igyekeznek a cikkek átlagos terjedelmét az eddigi 2 ív helyett 1 y2

ívre korlátozni. 3. Vita-rovat. — Egyes, a történettudomány területén felmerült kérdések, álláspontok megvitatása, nézetek kicserélése. 4. Közlések. — A cikkektől abban különböznek, hogy szűkebb kérdéseket vetnek fel, főleg tényanyagok, dokumentumok közlésével. Nem, vagy csak kevéssé foglalkoznak általános, elvi következtetések levonásával. 5. Kritika és bibliográfia. a) Kritikai cikkek ós szemlék nagy, általános kérdéseket tárgyaló művekről, vagy több, egy tárgyról szóló műről, valamint egy-egy ország vagy egy-egy intézmény egész történetkutatóimunkájáról. Historiográfiai cikkek egész történelmi korszakra vonatkozó kutatásról. b) Recenziók : egyes megjelent művek kritikai ismertetése. c) Annotációk : rövid közlemények egyes művek megjelenéséről, tartalmáról, bírálat nélkül, de a későbbi bírálat lehetőségének fenntartásával. 6. A történettudomány helyzete. Közlemények, ismertetések a történettudományi intézmények munkájáról, eredményeiről és hiányosságairól, felmerült elvi kérdésekről, tudományos vitákról stb.