Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - A Szovjetunió és a népi demokratikus országok történészeinek alkotó együttműködése 654

656 A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK TÖRTÉNÉSZEINEK ALKOTÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE Köztársaság történészei. A kongresszus egész munkáját áthatotta a népek közötti barátság eszméje ós az a törekvés, hogy megerősítsék és kiszélesítsék az együttműködést a népi demokratikus országok történészei között. A kongresszuson sok előadás foglalkozott a Kelet- és Közép-Európa népei közötti baráti kapcsolatok történetével. A népi demokratikus országok és a Szovjetunió történészei találkoztak a csehszlovák történészek konferenciáin, a történészkongresszusokon és értekezleteken Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában ós más országokban. 1954 áprilisában zajlott le a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Osztályának archeológiai-etnográfiai ülésszaka. Az ülésszakon aktívan résztvettek kiváló archeológusok, etijográfusok, antropológusok a Szovjetunióból, az éúrópai népi demokratikus országokból, a Kínai Népköztársaságból, a Mongol Népköztársaságból. A szovjet és külföldi tudósok előadásaikban és referátumaikban összegezték a nagyarányú expedíciók eredményeit, és megvizsgálták, hogy milyen eredmények születtek az archeológia és az etnográfia területén. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok történészei máris szép sikereket értek el, de a meglevő eredmények még nem felelnek meg a növekvő szükségleteknek és feladatoknak. A tudományos intézmények munkájában, a kutatómunkák tematikáiban és tartalmában, az egyes kérdések megvilágításában még komoly fogyatékosságok és hiányosságok vannak. A fennálló hiányosságok felszámolása és a történettudomány további fellendítése érdekében ki kell szélesíteni a tudományos kapcsolatokat, és fokozni kell az alkotó együttműködést a Szovjetunió és a népi demokratikus országok történészei között. Meg kell szervezni a rendszeres kapcsolatot minden viszonylatban a szovjet történészek, valamint Kína, Korea, Vietnam és más keleti államok történészei között, és erre fel kell használni a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok történészeinek alkotó együttműködése során felgyűlt tapasztalatokat. De el kell mélyíteni és meg kell sokszorozni a kapcsolatot az európai népi demokratikus országok történészeivel is. Minél szélesebbre kell fejleszteni a kölcsönös tájékoztatást, a kiadott munkák cseréjét, ós közös értekezleteket és kongresszusokat kell tartani. Kívánatos lenne a tudományos kutatóintézetek munkájának koordinálása, az intézetek terveinek összehangolása, egyes témák közös kidolgozása stb. Kétségtelenül hasznos lenne a legfontosabb munkák közös megvitatása még megjelenésük előtt. A Szovjetunió és néhány népi demokratikus ország történészei máris alkalmazni kezdték az alkotó együttműködés e módszereit. Az utóbbi években a népi demokratikus országok történészei egyes monográfiák írása mellett hozzáláttak, hogy összefoglaló munkákat és tankönyveket írjanak országuk történetéről. A Szovjetunióban is írnak könyveket a népi demokratikus országok történetéről. A tapasztalat azt mutatta, hogy e munka sikerének múlhatatlan feltétele a szovjet és a népi demokratikus történészek kölcsönös segítségnyújtása. A szovjet történészek megvitatták Lengyelország történetének lengyel történészek által készített prospektjét, a lengyel történészek pedig azt a »Lengyelország története« c. művet, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szlavisztikai Intézetének munkatársai írtak. A lengyel és a szovjet történészek sok hasznos tanácsot adtak egymásnak. Ugyanilyen hasznos volt a Csehszlovákia történetét tárgyaló egyetemi tankönyv csehszlovák történészek által készített prospektjének megvitatása ós a »Csehszlovákia története« c. munka előkészítésével kapcsolatban a cseh és a szlovák nép története kérdéseinek megbeszélése. 1953 végén a Szlavisztikai Intézetben megvitatták a »Bulgária története« első kötetének maketjét, amelyet bolgár történészek készítettek. A bolgár tudósok pedig a maguk részéről segítséget nyújtottak a szovjet történészeknek a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szlavisztikai Intézetének kiadásában megjelenő kétkötetes »Bulgária története« munkálatai során. A történészek gyümölcsöző együttműködésére például szolgálhat a Mongol Népköztársaság történetéről írt munka, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Orientalisztikai intézetének munkatársai a Mongol Népköztársaság történészeivel karöltve készítettek. -A népi demokratikus országok történészeinek egyik fontos feladata országuk kommunista pártja történetének megírása tankönyv formájában. E feladat sikeres megoldása érdekében igen fontos, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok történészei szorosan együttműködjenek. Az SzKP Központi Bizottsága mellett, működő Marx-Ertgels-Lenin-Sztálin Intézet ós a lengyel, csehszlovák, román, bolgár, magyar és német kommunista és munkáspártok központi bizottságai párttörténeti intézeteinek munkatársai részére Budapesten tartott konferencia számos intézkedést irányzott elő a kommunista és munkáspártok történetének további kidolgozása érdekében végzendő munka tekintetében. Elhatározták, hogy rendszeresen tartanak történészkonferenciákat az e téma