Századok – 1954
Tanulmányok - Gosiorovský; Miloš: Az 1944. évi szlovák nemzeti felkelés 593
AZ 1944. ÉVI SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS 597 A felsorolt rétegek alkották tehát a szlovák fasiszta rendszernek társadalmi bázisát s ezek segítségével tudta a hitleri fasizmus érdekében fenntartani uralmát a szlovák nemzet döntő többsége felett. A szlovák nemzet döntő többsége számára — és ezt különösképp hangsúlyozni kell — a fasiszta rendszer csak a gazdasági helyzet rosszabbodását, a nyomor fokozódását és a kizsákmányolás erősbödését hozta, sőt a fronton szlovák katonák véreztek a hitleri imperialisták érdekében. Ezért a szlovák kommunisták feladata az volt, hogy illegális munkájukkal megteremtsék az előfeltételeket, majd fokozatosan megnyerjék a szlovák nemzet minden dolgozó rétegét a szlovák bábállam és a hitlerista protektorai elleni harcra. A fasiszta szlovák állam létrehozásával és a cseh országrészek közvetlen elfoglalásával a Csehszlovák Köztársaságot teljesen összezúzták. Szlovákiában más politikai fejlődés kezdődött, mint a cseh országrészekben. Ezért volt szükség arra, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt szlovák része szervezetileg függetlenné váljék. így jött létre Szlovákia Kommunista Pártja (SzlKP), amelynek élén 1939 márciusától a központi bizottság állott. Szlovákia Kommunista Pártja Szlovákia területén a szlovák nemzet egyetlen szervezett erejeként fejtett ki tevékenységet a fasizmus ellen, a hitleri Németország és hazai cinkosai ellen. Munkáját kezdettől fogva az egész munkásosztály, az egész szlovák nép széleskörű egységének a megteremtésére összpontosította, hogy szabotázs és sztrájkok szervezésével sikerüljön megtörni, majd megbénítani a hitleri fasizmus ludák segítőtársainak háborús erőfeszítéseit. Arra törekedett, hogy a szabotázs és sztrájktevékenység végül az egész nemzetnek a szabadságért folyó felkelésében érje el tetőfokát. Hogy a Szlovák Kommunista Párt milyen céllal szervezte meg ezt a harcot, azt Siroky elvtárs fejtette ki, amikor 1939 májusában megírta, hogy »a szlovák nemzet előtt ma világosabb az út második felszabadításához, mint bármikor azelőtt : a legszorosabb testvéri kapcsolat útja ez a szlovák és a cseh nemzet között, mindkét nemzet nemzeti szabadságfrontja szétbonthatatlan egységének az útja« és hogy »a szlovák nép nemzeti felszabadító küzdelmének a célja a demokratikus Csehszlovák Köztársaság visszaállítása«. Siroky elvtárs már ebben a cikkében hangsúlyozta, hogy a reakciós burzsoázia árulása után a nemzeti felszabadító harc vezetésére a munkásosztály hivatott.® A szlovák nép nemzeti felszabadító harcának nagy segítségére szolgált, hogy a szlovák kommunisták szervezeti függetlenségük ellenére is állandó kapcsolatban voltak cseh elvtársaikkal és hogy az ő munkájukat is Csehszlovákia egységes és közös Kommunista Pártjának moszkvai vezetősége irányította, amelynek élén Klement Gottwald elvtárs állott. Ezért léphetett fel Gottwald elvtárs Csehszlovákia erőszakos szétzúzása után a szlovák kommunisták nevében is, amikor kijelentette, hogy »a cseh és szlovák nép Végigküzdi harcát a megszállók és gyarmatosítók uralma eilen«, »a legnagyobb határozottsággal ki lehet jelenteni, hogy a megszállt Csehszlovákia sohasem lesz Hitler számára nyugodt hátország«, mivel »Csehszlovákia népi tömegeinek a legnagyobb erőssége az a mélységes tudat, hogy a hatalmas, erős és legyőzhetetlen ország, a Szovjetunió, a szocializmus országa, a jövő országa az ő oldalukon, a jog az igazság oldalán áll«.10 9 Viliam Siroky, i. m. 45—46. 1. 10 Klement Gottwald: Desat' rokov (Tíz év). Bratislava, 1950. 196. 1.
