Századok – 1954
Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569
ADALÉKOK AZ ANTANT HATALMAK MAGYARORSZÁGI POLITIKÁJÁHOZ 575 Ami a tárgyalásokat illeti, ezekről Baloghy Ernő államtitkár jóelőre kijelentette : »A bizottság működéséből természetesen minden politika ki van zárva.«22 A magyar burzsoá sajtó szemérmesen hallgatott is a tárgyalások politikai oldaláról. Tudósításokat adtak a széntermelésre vonatkozó tárgyalásokról.2 3 Beszámoltak az élelmezés, az ipar helyzetére vonatkozó tárgyalásokról. A nemzetközi burzsoá sajtó azonban kifecsegte a tárgyalás fő kérdését : a politikai kérdést. Azt, hogy ezeknek a »gazdasági szakértők«-nek a legfőbb gondjuk a Magyarországra való gazdasági behatolás, á munkásosztály kizsákmányolásának a biztosítása mellett a növekvő proletárforradalom megakadályozása, a magyar burzsoá kormány helyzetének megszilárdítása volt. A Neue Ereie Presse tanúságtétele szerint a magyar burzsoázia aggódó minisztereit, Károlyit és Garamit, Jászit és Kunfit, Buzá Barnát és Böhm Vilmost (ők vettek részt a tárgyalásokon) az amerikaiak végülis megnyugtatták : »A bizottság elnöke, dr. Taylor kijelentette, nem tartja valószínűnek, hogy Magyarországon a bolsevizmus eszméi termékeny talajra találnak... véleménye szerint a bolsevista agitáció a magyar paraszt józanságán hajótörést fog szenvedni.«24 Végül ami a tárgyalások célját, a küldöttség feladatait és útjának ered. ményeit illeti, hadd ismertessük, mint legautentikusabb forrást, a bizottság helyettes vezetőjének, Hugh Gibsonnak Párizsba, Wilsonhoz küldött jelentését. Elmondja, hogy Budapesten járt »az élelmezési helyzet • tanulmányozására«. Több ízben tárgyalt Károlyival, alkalma volt beszélni Apponyi és Festetich grófokkal, báró Ambrózyval és »sok, legkülönbözőbb véleményű emberrel«. »Mikor először jártunk Budapesten — írja jelentésében —, erős bolsevik mozgalom volt folyamatban. Az utcán gépfegyverek voltak és nagy izgalom.« A továbbiakban korholja a magyar kormányt : »Károlyi nem tett lépéseket a bolsevik agitátorok ellen, mégcsak el sem fogatta őket.« Majd elmondja, hogy a küldöttség egyik tagja tanácsolta Károlyinak, hogy zárassa börtönbe a bolsevikokat. »Károlyi évek óta aktív és nyílt propagandát fejtett ki a békéért, a Wilson elnök által javasolt feltételek alapján... A magyar arisztokraták persze renegátnak és árulónak tekintik és az alsóbb néposztályok néhány csoportja meglehetősen bizalmatlan volt vele szemben. Ő azonban — úgy látszik — igen komoly ember... Jelentős mértékben sikerült neki összetartásra bírnia a népet, azzal a propagandával, hogy Magyarország számára csak egyetlen reménység létezik: Wilson elnök... A befolyása alatt álló újságok naprólnapra teli vannak nyugalmat és türelmet prédikáló cikkekkel.,. Budapest falait hatalmas plakátok borítják — amelyeket Károlyi ragasztatott ki — Wilson elnök arcképével. Egyik legutóbbi beszédében azt mondta : 'Magyarország jövőbe vetett reménységét három szóban fejezhetjük ki: Wilson, Wilson 22 Keleti Újság, 1919. jan. 9. 23 »Az entente bizottság részletes felvilágosítást kért és kapott arra nézve,-hogy a magyarországi bányák milyen rendszerrel dolgoznak; milyen felszerelési anyagokra lenne szükségük és milyen a mai termelési képességük.« Pesti Hirlap, 1919. jan. 11. 24 Neue Freie Presse. 1919. jan. 11. Morgenblatt.
