Századok – 1954

Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569

570 GYÖRFFY SÁNDOR. Mindvégig — bár igyekeztek ezt tagadni '— az »orosz kérdés« volt a párizsi konferencia alapvető és fő kérdése és maga a konferencia : a nemzetközi ellenforradalom főhadiszállása. • Az imperialista ragadozók újabb és újabb terveket dolgoztak ki a Szovjethatalom megfojtására, Szovjetország területeinek és természeti kincseinek felosztására, a világkommunizmus visszaszorítására. Noha az »orosz kérdés«-ben is folyt vita, különösen amikor előre osztozkodtak a várható zsákmányon, vagy amikor az intervenció módszereiről volt szó — a »diplomaták« —, (Wilson és Lloyd George) ravaszabb, képmutatóbb módszereket javasoltak, mint a »tigris« (Clemenceau} és a hadvezérek (Churchill és Foch), — mégis, ebben a kérdésben egyesítette őket az uralomra jutott proletariátus elleni osztálygyűlölet. Az első világháború 1918. november 11-én ért véget. A világháború befejeződésével megszűnt afc a magyarázat, amivel az antant-imperialisták addig a Szovjetoroszország elleni fegyveres intervenciót feltálalták, jelesen, hogy »keleti front«-ot szerveznek Németország ellen. Vüágossá vált, hogy a szovjet hatalom elleni harc volt az antant intervenciójának fő célja. Vezetőszerepet töltöttek be ennek az új háborúnak a szervezésében az amerikai imperialisták. Maxim Gorkij a művelt világhoz intézett felhívásában leleplezte, hogy »az Oroszország elleni hadjárat vezére Woodrow Wilson«.

3 Az amerikai képviselőház egyik tagja, Green, az Európában állomásozó amèrikai csapatokra vonatkozó adatokra hivatkozva, ezeket jelentette ki 1919. január 2-án az amerikai törvényhozó testületben : »A kormány minden lépése azt a szándékot mutatja, hogy bizonytalan ideig hatalmas hadsereget akar Európában tartani... Miért hagyjuk hadseregünket Európában? — kérdezte Green az amerikai törvényhozás tagjaihoz fordulva. — Nyilvánvaló, hogy ezt az Európában hagyott hadsereget csendőri funkciók elvégzésére, s az Oroszország feletti csendőri ellenőrzés végrehajtására fogják felhasználni.«4 Ez az időszak — 1918 vége, 1919 eleje — az antant első• nagyszabású szovjetellenes hadjárata előkészítésének, megszervezésének időszaka volt. »Ebben az időszakban az egységes és szorosan összetartó Antant a nyílt intervenció álláspontján van.... — írta Sztálin. — Szovjetoroszország ellenségeinek nagy száma és az a biztos tudat, hogy Oroszországot legyőzik, arra sarkallta az Antant főkolomposait, hogy nyíltan és szemérmetlenül intervenciós politikát folytassanak.«5 Bliss tábornok, a párizsi amerikai békeküldöttség katonai szakértője volt a nyílt intervenció egyik legaktívabb szorgalmazója. 1919.. február 17-én, az amerikai »békedelegáció« ülésén kijelentette : »Készen kell állnunk a válasszal arra az esetre, ha felmerül előttünk a fegyveres erő oroszországi felhasználásának kérdése«, ».. .we should be entirely prepared with an answer in case we were faced by the question of using armed force in Russia.. ,«6 Kifejtette továbbá, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy Eürópa országaiban megsemmisítsék a forradalmi mozgalmat, megszilárdítsák a 3 Népszava, 1918. dec. 28. 4 Congressional Record (Hivatalos amerikai parlamenti napló) 57. köt. 1. rész. 958 1. angolul. (Saját kiemeléseim Gy. S.) 5 Sztálin Művei. 4: k. 339 1. 6 Papers Relating to the Foreign Relations of the United States 1919. The Paris Peace Conference. I—XIII. k. Washington, 1942—1947. (a továbbiakban P. R. P. P. C.) XI. k. 44. 1. angolul.