Századok – 1954

Tanulmányok - H. Balázs Éva: A parasztság helyzete és mozgalmai (1780–1787) 547

A PAKASZTsÁi; HELYZETE lis MOZGALMAI (1780- 1787) 565 mét és a rendektől elvállalt hadiadó és megállapított háziadó (ez a megye személyzeti, építkezési szükségleteit és a deperditát fedezi) összegével elosztva helység -genként leszögezi a köteles adó mennyiségét. Az adónak személyekre való felbontását a község végzi, bizonyos rugalmassággal, figyelembe véve az egyeseket sújtó jég- és tűzkárt, állatok elhullását stb. Ezután következik a tervbevett. adóreform leglényegesebb pontja. József hangsúlyozza, hogy a felmérés az allodiumokra is vonatkozik. A nemesi felkelés kötelezettsége és a fiskalitási jog (áz örökös nélkül elhalt nemes birtoka a kincstárra száll) csak akkor oldható fel, ha végre tisztán látják, mivel rendelkezik a birtokososztály. Mert a nemesi szabadságot sehol a világon nem értelmezik úgy, mint Magyarországon, végre meg kell különböztetni a személy szabadságát a vagyon szabadságától, s vagyona vonalán a jövőben nem lehet adó-különbség az ország lakói között. Ha a nemesség akadékoskodik, a nemesi felkelést korszerű, évenkénti hadgyakorlattal valódi teherré változtatja át és hogy egyensúlyt teremtsen a majorsági és paraszti árutermelés között (a piaci árak kiegyenlítése érdekében), csökkenteni fogja a pqrasztság úrbéri terheit. Ezáltal a majorság drágábban fog termelni (nyilvánvalóan a robot erős redukálását vette tervbe), a paraszt pedig, eddig legyőzhetetlen konkurrensétől megszabadulva, képes lesz állami adókötelezettségének eleget tenni. »Ez tökéletlen megoldás, melyhez csak akkor folyamodom, ha más lehetőség nincs, hogy a szabad nemesség túlsúlyától a terhek alatt nyögő parasztságot megmentsem-« Ha azonban a birtokos osztály az eddig megszavazott adónál magasabbat vállalna, akkor megszűnne a vámhatár és az örökös tartományok felé szabadon áradhatnak a magyar cikkek. Az eddig visszafogott magyar ipar fellendülhetne. Ez az egész birodalomra kihatna — hiszen nyilvánvalóan a magyar termékek lenyomnák az árakat s így az egyes országok adóalapja is megváltozna. Tehát dönteni kell ; birodalmi ügyről van szó, az örökös tartományok most folyó adószabályozását aszerint kell megejtem, vállalja-e az emelt adót a nemesség. Ha igen, az ország szabadon fejlődhetik, sőt támogatást kap, mint a birodalom többi tartománya, ha nem, akkor »ellenkezőleg, mint gyarmatot kell tekinteni, arra kell törekedni, hogy iparcikkeinek elterjedését lehetőleg gátolják a súlyosabb adóval terhelt örökös tartományok érdekében, a termények árát pedig igen alacsonyan kell tartani az ott állomásozó katonaság miatt«. így az országból a lehető Jegtöbb hasznot kell húzni, anélkül, hogy oda — az örökös tartományokat károsítva — pénzösszegek visszaáramoljanak. József végezetül felszólítja a kancellárt, tájékozódjék az adóemelés lehetősége felől, másrészt ellenvetést figyelembe nem véve, intézkedjék az eddigi adó igazságos felosztásának biztosítására a földmérésnek május hónapban történő megindításáról. A kancellárnak, a bizalmas tanácsadóknak a válasza azonban negatív. József , a fenti levelet követően még egy írásában kifejtette, hogy abszolút uralkodóként nem óhajt tárgyalni az adó igazságos kivetése, de még az insurrectio és fiskalitás megváltásának kérdésében sem, a rendek álláspontja kizárólag az adóemelés vonatkozásában érdekli, vagyis az ország gyarmati helyzetének feloldását vagy fenntartását saját felelősségükre ők dönthetik el. De ezt az álláspontot nem országgyűlésen kívánta tisztázni (ezt tévesen írja Marczali több munkájában). Országgyűlést a megyei feliratok emlegetnek, melyekből, különösen Bihar megye feliratából bizonyos megértést lehet kiolvasni, de egyben azt a szándékot, hogy e gedmények árán visszatereli a kormányzatot az alkotmányos útra. József elsősorban a királyi biz-