Századok – 1954

Szemle - Ausländische Beteiligungen an westdeutschen Unternehmungen (Ism.: Magos György) 481

SZEMLK 481 ф -embereink, akik kultúrtörténettel foglalkoznának. Példamutató lehet számunkra Leu Stem, aki mint a halle-wittenbergi egyetem Német Történeti Intézetének vezetője vállalkozott arra, hogy az egyetemhez szorosan kapcsolódó természettudományos tár­saság történetét megírja. Bizonyos az, hogy jártabb utakon haladt, mint amilyeneken mi elindulhatnánk, hiszen tanulmányának jegyzetei mutatják, hogy előtte már hány természettudós és történész foglalkozott e társaság történetével. így ö maga forrás­kutatást nem is végzett, hanem a már feldolgozott tényanyagot a történeti materializmus segítségével, Marx, Engels és Mehring a német- történelemre vonatkozó megállapításaira támaszkodva úgy használta fel, hogy megmutatta : egy tudományos társaság, jelen . esetben a Német Természettudósok Akadémiájának története nem választható el a német nép történetétől. Nemcsak a német tudománytörténet egy szakasza tárul ki előttünk ebben a munkájában, hanem akárcsak a két előzőleg ismertetett tanulmányá­ban, a német jelen és a német élniakarás is megmutatkozik benne. WEINER MAGDA AUSLÄNDISCHE BETEILIGUNGEN AN WESTDEUTSCHEN UNTERNEHMUNGEN Külföldi érdekeltségek a nyugatnémet vállalatokban (Berlin, Deutsches Wirtschaftsinstitut. 1951. 518 1.) FA külföldi monopoltőke nyugatnémet ós nyugat-berlini befolyásának bemutatá­sával bonyolult ós időszerű feladatot oldott meg a Német Demokratikus Köztársaság Gazdaságtudományi Intézete : a külföldi tőke nyugatnómetországi érdekeltségeinek feltárása fontos adalék a nyugati hatalmak német kérdésben folytatott politikájának megértéséhez. A munka különös érdeme, hogy az összes elérhető adatok alapján, a rendel­kezésre álló adatok megengedte korlátokon belül, a tőkés viszonyok rejtett oldalát tárja fel : a német és külföldi fináncíőke között kialakult pénzügyi, üzleti kapcsolatokat. A többszáz oldalas adatközlést módszertani ismertetés és a német külföldi tőkés­kapcsolatok történetének rövid áttekintése vezeti be. A nyugati tőkésekkel kapcsolatban álló nyugatnómetországi cégek többsége a már régebbi — XIX. század végén és a XX. század elején létesült — kapcsolatokat folytatja, illetve fejleszti tovább. A Nyugat-Németországban ma oly jelentős szerepet játszó amerikai tőke már a múlt század 80-as 90-es éveitől kezdve résztvett Németország gazdasági életében. (Pl. a General Electric résztvett az AEG alapításában.) A külföldi, köztük elsősorban az amerikai és angol töke németországi befolyása az 1924 — 29-es években nagymértékben kibővült . Az angol és amerikai finánctőke, mint ismeretes, jelentős szerepet játszott a német militarizmus lalpraállításában. A második világháború után a külföldi tőke németországi befolyása tovább növekedett. Elsősorban az amerikai és angol monopoltőke pozíciói, erősödtek meg, és ebben döntő szerepe van a megszálló hatóságoknak, amelyek saját tőkéseik érdekeltségeinek különféle előjogokat biztosítanak. A második világháború után kialakult német-külföldi tőkós kapcsolatokra élesen nyomja rá bélyegét a kapitalista rendszer általános válságának második szakasza. A második világháború után nem újult meg a tőkekivitel olyan formában és olyan lendülettel, mint az első világháború után. Bár 1950 júniusa óta megszűntek a tőkebeho­zatalt akadályozó katonai korlátozások, a magántőke igen tartózkodó a nyugatnémet­országi befektetések irányában. Ennek oka egyszerű : a nyugati tőkések a számukra bizonytalan nyugatnómetországi politikai helyzet miatt tőkéikkel inkább a világ más tájai feló fordulnak (Kanada, Dél-Amerika, stb.). Az amerikai finánctőke azonban nyugatnémetországi befolyásának további kiszélesítésére új formát talált, olyan módszert, mellyel biztosítja itiagának a profitot, de a kockázatot az állami költségvetésre és ezen keresztül az amerikai adófizetőkre hárítja : a nyugatnómetországi amerikai tőkekivitel­ben legnagyobb szerepe az állami költségvetésből származó összegeknek van (Marshall­terv, stb.). 1951 júliusában 3700 nyugatnómetországi és nyugat-berlini részvénytársaság közül 561 állott külföldi érdekkörben (15%), a külföldi érdekeltségű német részvénytársa­ságok alaptőkéje az összes nyugatnémet részvénytársasági tőkének 45 —50%-át képezi (16—18 milliárd márkából 7976 millió). A ténylegesen befektetett külföldi tőke a kötet adatai szerint 4,3 milliárd márka. A külföldi befektetéseknek több mint fele amerikai és angol tulajdonban van, 14 része svájci és hollandi, további Vá része pedig egyéb,

Next

/
Thumbnails
Contents