Századok – 1954
Szemle - Foster; William Z.: Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának története (Ism.: Szamuely Tibor) 467
\ SZEMLE 467 világnézet valami harmadik, az utópista szocializmusnál magasabbrendű, de a marxizmushoz fel nem érő önálló eszmeáramlat, melynek alapját az elmaradott orosz viszonyok és a széles tömegeiben forrongó parasztság jelenti. Illerickij könyvének tehát nemzetközi jelentősége is van. Jó módszertani útmutatást ad más országok kutatóinak is a forradalmi demokratikus elmélet feltárásához. Éppen ezért a magyar történettudomány is sok értékes szempontot, segítséget nyer a könyvből, a múlt század forradalmi demokratikus eszmei hagyatéka, a haladó magyar történelmi gondolat feldolgozásához. Tanulságosak a munka azon részei, melyek Belinszkij recenzióival foglalkoznak. Nem kétséges, hogy a könyvismertetésnek az a módszere, melyet Belinszkij teremtett meg, példaképpen állhat előttünk. A nagy föíradalmár kritikus ismertetései elvi mélységüket, kritikus hangnemüket, igényességüket tekintve megtartották tudományos értéküket mind a mai napig. A könyv legjobban kidolgozott része a negyedik fejezet. Ebben a szerző Belinszkijuek az orosz történelem problémái kidolgozásában elért eredményeit elemzi. Bemutatja, hogy Oroszország történetének úgyszólván nem volt olyan fontos problémája, mellyel Belinszkij ne foglalkozott volna. Például Ukrajna Oroszországgal való újraegyesülésével kapcsolatos történelmi munkásságának ma is nagy elvi jelentősége van a nacionalista maradványokkal szembeni küzdelemben. A könyv írója mély elemző ós dokumentáló munkával fejti ki Belinszkijnek a néptömegekről ós történelmi személyiségekről vallott nézeteit, melyeknek most is aktuális jelentőségük van. Igen ügyesek az egyes fejezetvégi összefoglalások. A fejezet lényegét összefüggéseiben, szinte súlypontozva tárja az olvasó eló. Lenin Belinszkijt az orosz szociáldemokrácia előfutárának tartotta. Illerickij könyve is igazolja ezt az álláspontot. A könyvet olvasva szemünk előtt serdül osztályharcos matérialistává a fiatal Belinszkij, és munkássága példáján látjuk, hogy mit tesz a néppel való elszakíthatatlan kapcsolat, a nép ügyéért való következetes harc. A nép iránti hűség változtatta a fiatal Belinszkijnél még az »abszolút szellemet« is a népforradalom erejévé, majd ugyancsak népi hatás törölte el véglegesen idealizmusát. A könyv nagy pozitívuma, hogy nem idealizálja Belinszkijt. Minden egyes esetben alaposan, elemzően mutat rá fogyatékosságaira is. Ezzel eléri, hogy az olvasó teljes, kimerítő képet kap. A nagy gonddal készült mű kevésbbé alaposan kidolgozott része a harmadik fejezet, melyben Belinszkijnek az egyetemes történelem periodizációjára vonatkozó nézeteiről van szó. Nem elég mély a »Levél Gogolhoz« c. igen fontos dokumentum elemzése sem. Eltekintve tehát egy pár nem általános érvényű fogyatékosságtól és attól, hogy a könyv nyelvezete, bőbeszédűsége néhány helyen az érthétőség rovására megy. Illericki j műve a magyar történészeknek is igen hasznos olvasmánya. HEOEDÜS VIKTOR WILLIAM /.. FOSTER: AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK TÖRTÉ1VETE (Budapest, Szikra, 1953. 747 1.) A háború utáni korszak az amerikai demokratikus és reakciós erők közötti hart rendkívüli kiéleződésének, az ország uralkodó körei részéről a fasizmushoz, az ország nyílt fasizálásához való átmenetnek és egyben az ideológiai téren folyó csata rendkívüli kiéleződésének korszaka is. Fokozottan vonatkozik ez a történettudományra. A háborút követő évek során az amerikai polgári történészek túlnyomó többsége a reakció, a történethamisítás útjára lépett. A monopóliumok által a különböző ú. n. alapok útján anyagilag támogatott amerikai polgári történészek arra törekszenek, hogy átírják országuk történetét, eltorzítsák, elhallgassák, eltagadják az amerikai nép egyszerű haladó hagyományait, az amerikai munkásosztály forradalmi tradícióit. Részben ezzel magyarázható az a fokozott érdeklődés, amelyet az utóbbi évek során az amerikai polgári történetírás a déli konföderáció története iránt tanúsít. Ez Douglas Freeman és a rabszolgatartók más szószólóinak ama kísérletében jut kifejezésre, hogy a Dél szempontjából átírják
