Századok – 1954

Szemle - Visinszkij; A. J.: Perbeszédek (Ism.: Beér János) 457

-460 SZEMLE leplezi le a lealjasodott vádlott hazugságait és a bizonyítékok nagyszerű felsorakoztatásával bizonyítja be bűnösségét. Kiemeli, hogy bár a fővád éppen Wulfson meggyilkolása köré csoportosul, helytelen és politikailag is téves lenne a per feladatainak szemszögéből a tragédiának csak ezt a részét az egész bűnper központjába állítani. Ez az aljas tett ugyanis csak egyik láncszeme a szörnyűséges bűncselekménysorozatnak, amely politikailag értékelve arra irányult, hogy kompromittálja a Szovjetunió nemzetiségi politikáját, „ az északi tengereken folyó egész munkát. »Szemencsuk ellen — mondotta Visinszkij elvtárs — a szovjet állam és a szovjet hatalom nevében azt a súlyos vádat emelem, hogy pusztulásra kárhoztatta a vadászokat ; és ha azt mondom, hogy az akkori és ottani viszonyokhoz képest nagyszámú halálos áldozatért az egész felelősség Szemenesukot terheli, akkor egyáltalában nem túloztam. . . « (287. 1.). A gyűjteményt befejező három nagy beszéd Trockijnak, Zinovjevnek, Kamenyevnek, Pjatakovnak, Radeknek, Kresztyinszkijnek, Bucharinnak, Bikovnak, Jagodának és társainak népellenes, hazaáruló tevékenységét tárja az olvasó elé. A »Szovjetellenes trockista központ« ügyében 1937 januárjában mondott vádbeszédét Visinszkij azzal kezdi, hogy ez a per bizonyos értelemben megvonja a trockista összeesküvés bűnös tevékenységének mérlegét. »Sajátsága ennek a pernek az is, — folytatja Visinszkij — hogy éppen ez a per világított be mintegy fényszóró módjára a trockista alvüág legrejtettebb zugaiba, legtitkosabb odúiba, legundorítóbb vackaiba. Ez a per megmutatta és bebizonyította, milyen megátalkodott makacssággal, milyen kígyószerű hidegvérrel, a hivatásos gonosztevők milyen körültekintésével harcoltak és harcolnak a trockista banditák a Szovjetunió ellen... Ez a per feltárta a trockizmus földalatti bűnös tevékenységének valamennyi titkos rugóját, véres áruló taktikájának egész mechanizmusát. Ismét megmutatta a valódi, hamisítatlan trockizmusnak — a munkások és parasztok eme ős ellenségének, a szocializmus ős ellenségének, a kapitalizmus hű szolgájának — igazi arcát« (482 — 483. 1.). Valóban a három perben tartott vádbeszéd pótolhatatlan anyag a trockizmus igazi történetének tanulmányozásához. Mind a három vádbeszédre áll az, amit Visinszkij említett beszédében az adott perre mond. »Mint a visszafelé forgatott film, úgy idézte emlékezetünkbe, úgy mutatja meg ez a per a trockisták és a trockizmus történelmi útjának valamennyi fő szakaszát. A trockizmus fennállásának több mint 30 esztendejét arra fordította, hogy előkészítse azt az átmenetet, amelynek során véglegesen a fasizmus rohamcsapatává, a fasiszta rendőrség egyik osztályává lett« (484. 1.). Visinszkij vádbeszédeiben kérlelhetetlenül leleplezi a trockizmust és annak minden változatát'éppen úgy, mint a szovjet nép ellen irányuló összeesküvések összes gyűlöletes részvevőit is. V Különös jelentőséget ad a gyűjtemény megjelenésének az a körülmény, hogy vádbeszédeiben az olvasók félreérthetetlen képet kapnak a szocialista törvényesség igazi tartalmáról. Visinszkij perbeszédeinek homlokterébe állítja ezt a kérdést. »A szocialista törvényesség a proletárdiktatúra megszilárdításának egyik leglényegesebb emelője... Különösen nagyjelentőségűvé válik napjainkban a szovjet törvény szerepe, a törvények pontos és — mint Iljics mondotta — szent betartásának az egész néppel, országunk minden polgárával és elsősorban a kommunistákkal szemben támasztott követelménye« — mondja 1933 augusztusában (180. 1.). Szemléltetően szembeállítja a tőkés országok úgynevezett »törvényességét« a szocialista törvényességgel és Leninre hivatkozva hangsúlyozza a szocialista törvény és a szocialista jog maximális megszilárdításának szükségességét. »A szovjet törvény nagy jelentőségét a Szovjet ország minden polgárának át kell gondolnia, meg kell értenie. Országunk minden polgára, minden dolgozója tanulja meg tisztelni a szovjet törvényt, amely szilárd és megtámadhatatlan, amely őrködik a proletárforradalom és a proletárdiktatúra érdekei felett, s megvédi országunk sokmillió dolgozójának, munkásának, élenjáró kolhozparasztjának és általában minden becsületes polgárának érdekét. Minél elítélendőbbnek tartjuk a szocialista törvényesség követelményének még a legcsekélyebb mértékű lekicsinylését is, annál erőteljesebben kell harcolnunk azok ellen, akik a szovjet törvényekkel szemben a lekicsinylésnek akárcsak a leghalványabb jelét is merészelik mutatni« (181. 1.). A törvényességre vonatkozó elvi tételek reális tartalmat kapnak mind a tíz vádbeszéd során. A vádbeszédek és a perbeli ítéletek is megcáfolhatatlanul megmutatják, hogy a szovjet állam meg tudja védeni a szovjet törvényességet a lazítókkal, a munkafegyelem megbontóival szemben és a törvény erejével kíméletlenül lesújt a szovjet nép minden ellenségére.