Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Székely György–Arató Endre: Beszámoló a csehszlovák történészek liblicei konferenciájáról 433

434 SZÉKELY GYÖK G í—ARATÓ EX DRE ahogyan a csehszlovák történészek nagy része fogja fel. A céhek kialakulása és a céhekkel kapcsolatos harcok sem szerepelnek kielégítően a tézisekben. A tézisekben általában a cseh és a szlovák történeti részek egymásután következnek anélkül, hogy a cseh és a szlovák történet párhuzamos és eltérő' vonásait a tézisek részletesebben elemeznék. Ugyancsak hiányzik a cseh és4 a szlovák kapcsolatok gondos és alapos bemutatása is. * A vitán Josef Macek elvtárs elnökölt, a vitavezető FrantiSek Graus elvtárs volt, aki mindenekelőtt ismertette a tankönyvíró kollektíva nézeteit saját téziseiről és azokról a hiányokról, amelyeket maguk is láttak. Graus röyid bevezetőjében felvetett néhány elméleti kérdést, amelyet egyelőre nem sikerült megoldani vagy amelyet monográfia formájában már megoldottak, de ami a tankönyvtézisekbe nem került be részletesen. így az újabb sztálini tanításokat a tézisekben nem alkalmazzák kellően, nem világították meg, hogyan lesz a feudális uralkodó osztály haladó szerepéből reakciós szerep, nem mutatták meg eléggé a polgári osztály kifejlődésének útját és ennek történeti szerepét már a feudalizmus korában. A nép szerepéről sem beszélnek eleget, mert általában csak az osztályharc az, ahol a nép szerepel, de a nép mindennapi élete, szerepe a termelőmunkában sokkal kevésbb.é domborodik ki. Graus elvtárs bevezetőjében rámutatott arra is, hogy a nemzeti kérdés előzményeit sem tárgyalják a tézisekben megfelelően—kezdve máracseh és szlovák etnogenezis kérdésénél — és a nyelvfejlődéssel sem foglalkoznak eléggé. Rámutatott arra a hiányosságra is, hogy nem vezetik végig a téziseken az állam és jog fejlődésvonalát egyes területeken és időkben. Kidolgozták ezt, de nem általánosan és a periodizáció szempontjából sem vették eléggé tekintetbe. A historiográfiáról szólva Graus rámutatott, hogy sokkal inkább egyes monográfiákat és egyes szerzőket értékeltek, de egész polgári koncepciókat, iskolákat nem dolgoztak fel. Végül bevezetőjében rámutatott arra — amit a hozzászólók is említettek —, hogy hiányzik a technika és a tudomány történetének feldolgozása a tézisekben. A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos tanácsa nevében Ján Tibensky elvtárs fejtette ki a tudományos tanács értékelését a tézisekről. Rámutatott arra, hogy a szlovák történet speciális kérdéseit még nem eléggé dolgozták ki, így különösen hiányzik annak értékelése, hogy a török agressziót hogyan tárgyalják Szlovákia története szempontjából. Rámutatott arra, hogy a cseh elvtársakhoz képest Szlovákiában rendkívül elmaradtak az anyag feltárása terén és ennek következtében a szlovák tézisek nem tudták eléggé összefüggésbe hozni a gazdasági, politikai és kulturális történetet, az alapot és a felépítményt. Rámutatott arra a hiányosságra is, hogy a tézisek nem különítik el eléggé az egész történeti Magyarország általános, és ezen belül Szlovákia speciális fejlődését, másfelől nem eléggé foglalkoznak a cseh és szlovák történeti kapcsolatokkal. Az általános vitából ki kell emelni Václav Husa professzor felszólalását, aki rámutatott arra, hogy a tankönyvírásnak milyen fontos harci, ideológiai feladata van. Rámutatott arra, hogy ezzel kapcsolatban is fel kell tárni a csehszlovák nép haladó hagyományait, ugyanakkor az eddigi történeti tárgyalással szemben igen nagy súlyt kell fektetni a cseh-német és szlovák-magyar