Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szabó Ágnes–Erényi Tibor: A szocialista tábor párttörténészeinek budapesti tanácskozása 420

430 ERÉNYI TIBOR—SZABŐ ÁGNES t látszik az ilyen tárgyú megbeszélések folytatása további közös munkák tervbevétele és elkészítése érdekében. 11. Javasolni kell a Párttörténeti Intézeteknek, hogy bízzák meg egy-egy tudományos munkatársukat a nemzetközi kapcsolatok rendszeres ápolásával, a testvérintézetek rendszeres informálásával és a kiadványok kicserélésének állandó ellenőrzésével. * A napirend következő pontja „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Közép- és Délkelet-Európában" c. dokumentum-gyűjtemény tervezetének megvitatása volt. Réti László bevezetőjében utalt arra, hogy az 1953-ban Budapesten megtartott történész kongresszuson elfogadott határozat értelmében a dokumentációs gyűjteménynek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára, 1957 októberében kell megjelennie. A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet bízta meg a kétkötetes kiadvány szerkesztésével. Véleménye szerint a mű elkészítéséhez feltétlenül szükséges a moszkvai Marx —Engels—Lenin—Sztálin Intézet közreműködése. F. Por a munka szervezeti felépítéséhez szólt hozzá. Véleménye szerint országonként kb. 250 oldal terjedelmű dokumentumanyagot kell tartalmaznia a gyűjteménynek. Fontosnak tartja az egész kötetet bevezető tanulmány alapos kidolgozását. Szerinte ebben a tanulmányban az összefüggéseket kimutatva ki kell térni országonként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására, az ezzel kapcsolatos legfontosabb eseményekre. Ezen a bevezető tanulmányon kívül helyesnek tartaná, ha az egyes országokkal foglalkozó fejezetek elé külön-külön rövid előszó kerülne, amely megkönnyítené a közölt dokumentumok megértését. Helyesnek tartja azt", hogy eseményeket ábrázoló térkép egészítse ki a kötetet. M. Panev hozzászólásában azt fejtegette, hogy a tervezet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását túlságosan az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása szempontjából tárgyalja. Véleménye szerint a munkában elemezni kellene azokat az okokat és módszereket is, amelyek lehetővé tették a burzsoázia számára, hogy hatalmát az 1917-et követő forradalmi hullám után ismét stabilizálja. Kérdezi, hogy tartalmazhat-e a gyűjtemény olyan ismertetéseket, amelyeket később, az események lezajlása után írtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásáról. Véleménye szerint ez nem lenne helyes, mert ez a módszer veszélyeztetné a kiadvány dokumentumkötet jellegét. Egyebekben egyetért F. Por javaslataival. B. Dohm azt javasolta, hogy a kötetnek először az 1917-es februári orosz forradalom hatásával kell foglalkoznia, mert ez a forradalom közvetlenül megelőzte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. A forrásanyaggal kapcsolatban beszélt az ellenséges forrásból származó anyagokról. Az a véleménye, hogy a munkásmozgalmi eredetű forrásanyag meglehetősen hézagos, ezért az egyes események és összefüggések jó., megvilágítása érdekében szükséges ellenséges oldalról származó forrásanyag felhasználása is. T. Daniszewsky felszólalásában először az anyaggyűjtéssel foglalkozott. Megemlítette, hogy Lengyelországban széleskörű, az ország összes nagyobb vidéki levéltárait is felölelő anyaggyűjtés indult meg. A munkához igénybe vették a pártfőiskola és a Tudományos Akadémia munkatársainak segítségét is. Feltétlenül szükségesnek tartja széleskörű levéltári dokumentációs anyag közlését, visszaemlékezések beiktatását azonban nem tartja helyesnek. T. Daniszewsky helytelenítette, hogy a tervezet nem foglalkozik megfelelően a tanácsok létrejöttének történetével az egyes országokban, holott — véleménye szerint — éppen a munkás-, paraszt- ós katonatanácsok megalakulása volt ebben az időben a legfontosabb megnyilvánulása a forradalmi mozgalmaknak. Ugyancsak hiányolja azt is, hogy a tervezet nem beszél a parasztmozgalmakról. A paraszt-