Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szabó Ágnes–Erényi Tibor: A szocialista tábor párttörténészeinek budapesti tanácskozása 420

426 erényi tibor—szabó ágnes Külön részleg foglalkozik múzeumok, kiállítások rendezésével. 1954 januárjában, Lenin halálának 30. évfordulóján Bratislavában megnyitották a Lenin-múzeumot. A beszámolók általában foglalkoztak a káderkérdésekkel is. Minden felszólaló hangsúlyozta a munkatársak politikai és szakmai fejlődésének szükségességét. A beszámolókat vita követte. Zárszavában Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója rámutatott arra, hogy a beszámolók nagy segítséget nyújtanak valamennyi párttörténeti intézetnek. A felszólalások alapján annak a véleményének adott kifejezést, hogy a testvérin» ézetek felépítése országonként ugyan más és más, mégis rendkívül sok a hasonlóság a munkamódszerekben, a munkaterületben és az előttünk álló megoldandó feladatokban. A beszámolók és a vita lehetőséget adott arra, hogy minden résztvevő kiválassza az összes többi intézetek tapasztalataiból azt, amit a saját munkájában leginkább tud alkalmazni és felhasználni. • * A tanácskozások második napirendi pontja a szocialista tábor párttörténeti intézeteinek együttműködésével foglalkozó referátum megvitatása volt. A referátum ismertette azokat a lépéseket, amelyeket a magyar történészek, illetőleg a magyar munkásmozgalom történetének kutatói, valamint a többi népi demokratikus országok történészei tettek a magyar munkásmozgalom ós a népi demokratikus országok munkásmozgalma közötti kapcsolat feltárása trón. Ezeket a kezdeményezéseket, mint a referátum megállapította, szélesebb keretek között és rendszeresebben kell folytatni. Az egyes országokban folyó párttörténeti kutatások és a párttörtóneti tankönyvek elkészítése szükségessé teszi a nemzetközi kapcsolatok alapos feltárását. A munkásmozgalom és a párt történetének kutatása a népi demokratikus országokban számos kérdés együttes megvitatását, tisztázását kívánja meg. Ezután a referátum megemlítette, hogy a magyar munkásmozgalom történetének kidolgozása szempontjából igen fontos a következő kérdések tanulmányozása : A kapitalista fejlődós fő jellemvonásai az Osztrák-Magyar Monarchia területén, a marxizmus tanításainak elterjedése Ausztria—Magyarországon ; a magyarországi munkásosztály nemzetiségi összetétele a XIX. században ; a XIX. századi magyar munkásmozgalom ós a magyar szociáldemokrácia nemzetközi kapcsolatai, a magyarországi szociáldemokrácia nemzetiségi politikája, a nemzetiségi munkásmozgalom és a burzsoá nemzetiségi pártok viszonya, az erdélyi és a szlovákiai munkásmozgalom, az 1905-ös orosz forradalom és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Ausztria-Magyarország népeire. A Magyar Tanácsköztársaság hatása a szomszédos országokban, a kommunista pártok egymáshoz való kapcsolata, a pártok sztratégiája és taktikája, a III. Internacionálótól kapott segítség, a fasizmus elleni közös harc jelentősége, emiek a harcnak tapasztalatai ; a népi demokratikus fejlődés szakaszának vizsgálata ; az 1945 után az egyes országokban lezajló forradalmi folyamat alapvető jellemvonásai stb. E kérdések megoldása csak a Szovjetunió és a népi demokráciák történészeinek közös munkájával biztosítható. A referátum ezután néhány, a rendszeres együttműködést biztosító javaslatot ismertetett ; a kölcsönös tájékoztatás és a kiadványcsere megszervezését, konferenciák megtartását, tudományos kutató és tanulmányutak megszervezését, előadók meghívását, tudományos levelezés megindítását stb. A beterjesztett referátumhoz minden jelenlévő küldött hozzászólt. E. Diehl utalt arra, hogy a Német Szocialista Egységpárt IV. kongresszusán elfogadott határozat szerint még jobban kell kiemelni a német nép baráti kapcsolatainak jelentőségét a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeivel. Ebből a szempontból kiindulva nagy jelentőséget tulajdonított e tanácskozásoknak. Utalt arra is, hogy be kell mutatni a német nép, valamint a Kelet- és Délkelet. Európa népei közötti történeti kapcsolatok