Századok – 1954
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szabó Ágnes–Erényi Tibor: A szocialista tábor párttörténészeinek budapesti tanácskozása 420
A SZOCIALISTA TÁBOR PÁRTTÖRTÉNÉSZEINEK BUDAPESTI TANÁCSKOZÁSA 423 szeresen együttműködik a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével és az egyetem történettudományi karával. A történettudományi intézettel együttműködve két közös kiadvány készül, az egyik Lengyelország fölszabadításának tizedik évfordulójára, a másik az 1905-ös orosz forradalom ötvenedik évfordulójára. Ezzel kapcsolatban egyébként az intézet még több más kiadványt is készít. Ezután J. Vesely ismertette a csehszlovák párttörténeti intézet munkáját. Az intézet működését 1950-ben kezdte meg és öt részlege van. A Klement Gottwald részleg feladata K. Gottwald életének és tevékenységének ismertetése, műveinek kiadása. Gottwald műveinek egyes köteteihez az intézet dokumentum-gyűjteményeket ad ki, amelyek a párt tevékenységére vonatkozó legfontosabb forrásanyagokat foglalják magukban. Eddig az 1925—1929-es időszakkal foglalkozó dokumentum-kötet jelent meg. Rövidesen napvilágot lát az 1929 —1934-el foglalkozó gyűjtemény is. Elkészült és még ez évben megjelennek két kötetes kiadásban Klement Gottwald válogatott művei. Egy részleg a csehszlovák munkásmozgalom történetének dokumentumait gyűjti össze és publikálja, munkatársai egyes kérdésekről tudományos monográfiákat is írnak. Ez óv márciusában jelent meg egy 110 oldalas, dokumentumokat tartalmazó album, amely felöleli a csehszlovák munkásmozgalomnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól egészen napjainkig terjedő korszakát. Nemrég hagyta el a sajtót a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulását ismertető monográfia, továbbá a cseheknek és a szlovákoknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, majd a polgárháborúban való részvételével foglalkozó mű. Még az elmúlt évben jelent meg egy tanulmány a kladnói munkásmozgalom történetéről. Rövidesen megjelenik a pilseni munkásmozgalom történetével foglalkozó munka, amelynek különösen a szociáldemokratizmus elleni harc szempontjából van nagy jelentősége. A továbbiakban J. Vesely a csehszlovák munkásmozgalom periodizációjának kérdésével foglalkozott. Az intézet, a pártfőiskola párttörténeti tanszókével együtt elkészítette a csehszlovák párttöiténet periodizációjának tervezetét. A tervezetet J. Vesely a következőkben ismertette : Az első szakasz : a forradalmi szociáldemokrácia szakasza (1867 — 1889). A második szakasz : az opportunista szociáldemokrácia szakasza (1889-1917). A harmadik szakasz : a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulása és kezdeti tevékenysége (1917 — 1921). A negyedik szakasz : a párt bolsevizálódási folyamatának kezdeti periódusa (1921-1925). Az ötödik szakasz : a bolsevik irány győzelme és a Gottwald-i vezetés kezdetének periódusa (1925-1929). A hatodik szakasz : a Csehszlovák Kommunista Párt harca a gazdasági válság éveiben (1929-1934). A hetedik szakasz : a fasizmus ellen, a köztársaság védelméért folytatott harc szakasza (1935 — 1938). A nyolcadik szakasz : a német fasiszta megszállás időszaka és a nemzeti függetlenség és szabadságért folytatott harc (1938 — 1945). A kilencedik szakasz : a népi demokrácia és a munkásosztály hatalma megszilárdításának időszaka (1945 — 1948). A tizedik szakasz : a szocializmus alapjainak lerakása (1948 — ). A részleg munkájával kapcsolatban J. Vesely még elmondotta, hogy a munkatársak számos történeti munkát lektorálnak és rendszeresen együttműködnek a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével. A múzeumi részleg 12*
