Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
34 VÁRKON YI ÁGNES híréről a beszterceiek Czech Márton nagyváradi evangélikus pap leveléből értesülnek.49 Hamarosan megmutatkozik, hogy Rákóczi ügyének Erdélyben is vannak gyökerei. Afelkelés gyújtópontjával érintkező és azzal szomszédos területeken megjelennek az előző év nyugtalanító emberei. Az északi végeken, a Máramarosi havasokon, Belső-Szolnok vármegyében, Kővár ós Beszterce vidékén hallatnak magukról a bujdosók. A falvakon Pintye híre jár és a nagybánya-vidéki elégedetlenek vezetőjével ismét számolniok kell a hatóságoknak.5 0 A napról-napra növekvő Rákóczi-felkelés számukra csupán külső, magyarországi eseményt jelentett. Rabutin 8—10 000 főnyi reguláris katonasággal, 3 lovas- és 3 gyalogezreddel állomásozott Erdélyben. Főfeladatának Erdély déli határainak — az osztrák birodalom keleti végeinek — védelmét tartotta, Rákóczi felkelésének hírére — különösen várható török támadással szemben — nem volt szándékában fegyveres erővel beleavatkozni a magyarországi eseményekbe. Egyetlen célja az, hogy a válságos külső körülmények között Erdélyt a Habsburgok számára biztosítsa. Az előző évek tapasztalatai alapján tisztán látta azt, hogy milyen könnyen lángralobbanhat az elnyomott és kifosztott tartományban az elégedetlenség. Meg akarta akadályozni, hogy Rákóczi mozgalma Erdélybe is átterjedjen : bevágatta a passusokat, megerősítette az északi és nyugati határt, szigorú büntetésekkel akarja elnémítani a »hamis hirt hintő«, vagyis a kurucokról beszélő embereket, végül kiáltványban szólítja fel az erdélyi lakosságot, hogy ne kövessék a magyarországi példát, legyenek hűségesek a császárhoz.5 1 Erdély főnemessége ezekben a kezdeti időkben semmi jelét nem mutatta annak, hogy felismerte volna Rákóczi vállalkozásának nagy nemzeti távlatai^. A legtöbb volt, amit Bethlen Miklós mondott : Rákóczi kiáltványa az elkeseredett nép számára nyit lehetőséget. De nagy jövőt senki sem jósolt a felkelésnek. »Ez a rebellió elolvad mint az harmat« — írja gr. Káinoki Sámuel Apor Péternek.5 2 Tévedett azonban a császári generális, mikor úgy vélte, hogy kívülrekesztheti a kuruc felkelést, mert azok a gyökerek, melyekből a Tiszaháton kibontakozott, Erdélyt is beágazták. Tévedett az erdélyi főnemesség is, mikor a nagy nemzeti szabadságharc indulásában csak ideig-óráig tartó jobbágyrebellió ellobbanó lángját vélte látni. Azok a hadiesemények, melyek a szabadságharc első hónapjaiban Erdély északi és nyugati részét is lángralobbantották, Rákóczi első nagy vállalkozásának, a szabadságharc további sorsát eldöntő tiszántúli hadjáratnak mellékeseményei voltak. Ezeket az eseményeket, melyeknek során Erdély kurucérzelmű lakossága az első segítséget nyújtotta a fiatal szabadságharcnak, csak annyiban 49 Vízaknai Briccius György naplója 94. 1. ; Szakái-napló 45. 1. Czech Marton evangélikus pap Strassburgi Klein János besztercei szolgabírónak, Nagyvárad 1703. jún. 14. idézi Virgil Sotropa: Ürme din timpul Cururilor. Archiva Somesana 1933 ; OL Prot. Sess. 1701 — 1705. К. 582. 1.; Az erdélyi Rákóczi birtokok: OL Rákóczi Aspremont lt. c. 24. fi 3. nro. 5. 60 Bethlen Önéletírása II. köt. 303.1. ; OL L. C. R. H.-G. 965.1.; V. Soprcta, i. m. 61 Gsi'la1 - V. : Háromszék fölkelése 13-14. 1. ; Teleki napló OL L. C. R. H.-G. 1011, 1022-1023. 1. 62 gr. Káinoki Sámuel erdélyi udvari kancellár Apor Péterhez 1703. aug. 22. MHHS II. o. 37. k. 17. 1.
