Századok – 1954
Közlemények - Biró Jenő: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság hadtörténetéhez 335
354 BÍB.Ö JENŐ irányú ellentámadáshoz, hogy a 32. ezreddel s a diósgyőri munkásokkal együtt megoldja az új feladatot. A fárasztó átcsoportosítás elrabolta a harcban kifáradt csapatok éjszakai nyugalmát is. Ezért Kerekes alezredes úgy határozott, hogy először szétszórja a tüzérségi tűzkörletbe jutott ellenséget, azt megingatja s csak azután rendeli el a gyalogsági támadást. Erre azonban nem került sor, mert másnap az ellenség az'összpontosított tüzérségi tűz hatása alatt visszavonult a Sajóvonal mögé. Ezekben a harcokban a vörös csapatok lövegeket és 12 géppuskát zsákmányoltak. A Hadseregparancsnokság még a miskolci csata előtt, május 18-án elindította a 6. hadosztályt Salgótarján környékéről Kecskemét felé. Rövidesen azonban újabb ellenséges támadás indult Salgótarján elfoglalására, amely május 20-án a város teljes körülzárására vezetett. A 6. hadosztály 46. dandárát sietve vissza kellett fordítani ; ennek, a 80. dandárnak, és a 3. és 5. hadosztály részeinek közös erőfeszítése hamarosan másodszor is felmentette Salgótarjánt. Ezeknek az eseményeknek és a miskolci vereségnek hírére az ellenség Salgótarján környékéről is visszavonta összes csapatait. A III. (Landler)-hadtest 6. hadosztálya ezek után kisebb harcok közepette Putnok—Feled körzetig. a nyugat felé csatlakozó 3. hadosztály pedig, amelyik a kivont 6. hadosztály frontszakaszát is átvette, Salgótarjántól északkeletre Fülekig jutott. A csehszlovák csapatokat a miskolci vereség óta kizárólag francia tábornokok vezették ; az olaszokat visszahívták Olaszországba.1 6 A főparancsnok, Pellé tábornok, a csehszlovák erőket a miskolci csata után 2 védőszakaszra osztotta. A nyugati szakaszon Mittelhauser tábornok vezényelt. Neki 2 hadosztály volt alárendelve, Chouler és Snajdarek tábornok hadosztályai. A keleti szakasz parancsnoka Hennocque tábornok v-oit ; neki Paris és Destremau tábornok hadosztályai voltak alárendelve. A szakasz közt a határvonal Szliács (Sajóvölgy)—Szántód—Jolsva—Dobsinán át húzódott.1 7 A miskolci és salgótarjáni győzelem fényes bizonysága volt a súlyos megpróbáltatáson átment és új erőre kapott Vörös Hadsereg ütőképességének, és új helyzetet teremtett. A győzelmek és a pillanatnyi nyugalom az ország többi frontján időszerűvé tették annak megfontolását, mi legyen a további teendő. A magyar Vörös Hadsereg lelkesült, forradalmi, de mégis csak rögtönzött hadsereg volt: Ilyennel pedig nem tanácsos sem tartós védelmi harcokba bocsátkozni, sem sokáig tétlenül vesztegelni, mert a lelkesedés gyorsan lelohad s a sereg elvesztheti kedvét. A megfontolásnál nagy szerepet játszott az a körülmény is, hogy a gazdaságilag kimerült országot az antant a világháborúban jól bevált módszer szerint a proletárdiktatúra megalakulásának pillanatától gazdasági ostromzár alá vette, útját vágta a külkereskedelemnek s ezzel a lakosság élelmezését napról-napra nehezebbé tette. Huzamosabb idő alatt előbb-utóbb megfojtotta volna a passzív ellenállást. A városokban különösen 16 Bujac : L'occupation de la Slovaquie. La France militaire. 1930. jan. 17. sz. és febr. 4. sz. 17 Uo.
