Századok – 1954
Közlemények - Biró Jenő: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság hadtörténetéhez 335
350 BIRO JENŐ tért nyert, 12-én pedig egész arcvonala előtt hátrálásra kényszerítette az ellenséget, miközben visszafoglalta az ipolymenti Rapot és Füleket. Ettől nyugatra a 3. hadosztály is visszanyomta az előretört ellenséget és újból elfoglalta az Ipoly mentén régi állásait. Az előkészületek tehát általában jól haladtak, csak az 5. hadosztálj vezérkari főnöke ítélte Apátfalva visszafoglalása miatt a valóságosnál súlyosabbnak az ellenség nyomását. Amíg a hadosztály parancsnoka a helyszínen, a terepen Apátfalva felé szervezte az ellentámadást, Füzesabonyról a hadseregparancsnokságnak Eger kiürítését javasolta. Ehhez azonban Stromfeld ezredes hozzájárulását kereken megtagadta, sőt elrendelte, hogy a hadosztálynak másnap támadnia kell. Az események Stromfeld ezredest igazolták, a támadás sikerült, az ellenség itt is visszavonult. Salgótarján felszabadulása után Stromfeld ezredes elhatározta, hogy északon első vonalait, már Salgótarján nagyobb biztonsága kedvéért is, a Sajó—Rima völgyéig viszi előre s ennek katonailag és politikailag is fontos pontját, Miskolcot visszafoglalja. Erre a célra központi tartalékából a Miskolchoz legközelebb levő 1. hadosztályt szemelte ki. A kecskeméti felvonulást pedig akként módosította, hogy'az 1. hadosztály helyett a Salgótarjánnál felszabadult 6. hadosztályt szállítja Kecskemétre. Terve az volt, hogy Miskolc elfoglalását az 5. hadosztály előnyomulásával köti össze. Ennek a közös feladatnak megoldása végett közös parancsnokság alá rendelte a két hadosztályt, és pedig a III. (Landler)-hadtest parancsnoksága alá, amely állomáshelyét Füzesabonyba helyezte át. A Vámosgyörk környékén szállásban levő 1. hadosztály parancsnokát magához rendelte, hogy személyesén igazítsa el. Az 1. hadosztály háromnegyed részben budapesti munkáscsapatokból állt. Ezt a hadosztályt gyors vasúti szállítással a Miskolctól délre fekvő területre szándékozott vetni, s ezáltal biztosítani a mit sem sejtő ellenség meglepetésszerű megrohanását. A kettős vágányú, nagy teljesítőképességű Budapest —Miskolc vasiitvonal tette lehetővé a hadosztály igen gyors felvonulását. Intézkedését május 15-én adta ki s személyesen beszélte meg a tervét Kerekes ' vezérkari alezredessel,34 az 1. hadosztály parancsnokával. A terv nagy vonásokban az volt, hogy az 1. hadosztály Emőd—Vatta— Harsány körzetben gyülekezik, majd május 19-én megkezdi a támadást. A hadosztály súllyal Harsány—Miskolc, részekkel Mályi—Kistokaj irányában tör elő. A cél Miskolc elfoglalása volt és a város biztosítása céljából a saját vonalat Miskolctól északra kellett előrevinni. Stromfeld a Landler-hadtestnek a vonatkozó parancsot május 15-én adta ki. Május 16-án kulmináltak az antant-offenzíváról szóló hírek. A Hadseregparancsnokság tehát elrendelte a 6. hadosztály kivonását a salgótarjáni harcokból és vasúti elszállításának előkészítését Kecskemét környékére. De a miskolci támadás gondolatát mégsem adta fel. A Landler-hadtest parancsnoksága május 17-én lényegileg a következőket rendelte el : Az 1. hadosztály, melynek az 5. haelosztály részeit is alárendelte, visszafoglalja Miskolcot s azt kelet felé Onga és Szikszó irányában elkülönített részekkel biztosítja, észak felé pedig előnyomul a Sajó sajószentpéteri szaka-14 Az ellenforradalom megfosztotta rangjától : a népi demokrácia vezérezredessé léptette elő.
