Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÖCZI-SZ ABADSÁG HARC KIBONTAKOZÁSA ERDÉLYBEN 31 A Maros és Küküllő völgyében általános lesz a »tolvajjárás«. Augusztus 17-én arról értesül a kancellária, hogy »bizonyos számú tolvajok ott Balázsfalva körül az Füzesben háltanak volna«, ételt, italt kértek, »és hogy magok felől hirdették volna azt is, hogy ők széllyel az országban ezeren volnának, sőtt Balázsfalva körül akarvának öszve gyűlni«. Pár nap múlva Szászsebes körül tűnnek fel, szeptember elején a holt Maros mellett látják őket. Az enyediek és tordaiak elöljárói, akik »tolvajok kergetni menvén« beszéltek »az Tolvajok tiszteivel«, azt mondják, hogy az »holt Marus szigetiről 9 százló allja Tolvaj iött ki«. Udvarhelyszéken az a hír terjedt el, hogy a tolvajok a Magyarhidegkúti erdőben vannak. Erdély északi részén, fönt válaszúinál pedig augusztus közepén (15-én) az ott megjelenő »kurucok« megverték az ellenük kiküldött kolozsvári német őrséget.42 A Gubernium országos vizsgálatot rendelt el a tolvajok és pártolóik felkutatására. Az ország minden részébe kiküldött inkvizítorok azonban nem érnek el semmi eredményt. Elfognak egy-két tolvajnak mondott jobbágyot, vagy predokról tudó embert, akiket azután szigorú őrizettel kísérnek Szebenbe. Hasonló a sorsa azoknak is, akik híreket híreszteltek róluk. Itt, a török szomszédságában az udvar különösen fél minden nyugtalanságtól. A Gubernium mindenáron meg akarta őrizni Erdély »nyugalmának« látszatát, s szigorú büntetéssel fenyegeti meg azokat, akik beszélnek a bujdosókról. »A hazug híreket terjesztő embereket fogják el, — parancsolják a segesvári magistratusnak — az orrukat vágják le s egy bélyeget sütvén homlokokra relegáltassanak, űzzék ki a hazából.« Török Istvánt, mivel a tolvajokról híreket terjesztett, a Gubernium háromszori pálcázásra ítélte, egyiket Fejérvárott, másikat Enyeden a vásár idején kell végrehajtani rajta, nagy nyilvánosság előtt, elrettentő példaként.43 Erdélyben, Bécs legkeletibb tartományában, a török szomszédságában az udvar különös gonddal őrzi a nyugalmat és fél minden nyugtalanságtól. Thököly neve még elevenen él az emlékezetben, s elég, hogy valakiről azt beszéljék, hogy összeköttetést tart vele, máris börtönbe kerül. Jósika Imrét Szász János azzal vádolta, hogy Thököly Imréhez járatja embereit Törökországba. Jósikát »megfogák«, »Szamosujvárott tárták sokáig«. A Gubernátor lányának lakodalmán két idegenországi jövevénynek látszó ember tűnt fel, megjelenésük nagy nyugtalanságot okozott. A hatalmát féltő generális, aki tisztában van az általános helyzettel, minden gyanús embertől fél, mert jól tudja, hogy csak egy szikra hiányzik ahhoz, hogy egész Erdély lángralobbanjon.44 Az erdélyi kormányszervek igyekeznek leplezni és lejáratni ezeknek a mozgalmaknak igazi mivoltát. »Elhisszük nyilván nem kevéssé terhelte ez a tolvaj hír is az udvart ahhoz képest azt is Kegyelmetek nagy szorgalmatossággal igy tsendesittse meg, hogy itt bizony semmi olyan idegen nemzetből álló Tolvaj nem volt se ex ipso gremio Provinciáé álhatatos és lakos emberek kiváltképpen. . . nemessi akármely szabadsággal élő emberek között nem hogy — insurgáltanak volna de sőtt csak egy is nem találtatott, hanem afféle 42 OL Prot. Sess. 1701-1706. к. 435-437.1. ; L. С. R. H.-G. 762, 764, 781. 1.; L. C. R. L.—H. 330. 1. ; Szakái-napló 42. 1. 43 Erdélyi diéták foglalatja. 21-22. 1.; OL Prot. Sess. 1701 — 1705. к. 413, 428, 431, 432, 446, 456, 458, 459. 1.; L. С. R. L.-H. 344. 1.; L.C. R. H.-G. 772, 777, 778 — 779, 786, 789, 821 — 22. 1.; Erd. Kane. 1702/282. 44 Cserei 307. 1. ; Bethlen Önéletírása П. köt. 258 — 259. 1. ; Mémoires de Rabutin, 104-105. 1.; OL. L. C. R. H.-G. 776. 1. L. C. R. L.-H. 349. 1.
