Századok – 1954
Közlemények - Biró Jenő: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság hadtörténetéhez 335
340 BÍ11Ö JENŐ proletariátus hősi vállalkozását az ő államaik fojtsák vérbe. Ezenkívül ellentétek mutatkoztak a francia és angol-amerikai politika között is. Anglia és Amerika nem nézte jó szemmel az európai kontinensen, különösen a Balkánon a franciák politikai-gazdasági terjeszkedését, elsősorban a román petróleumforrásokat féltette. A csehszlovák-román burzsoá hadseregek közti összeköttetést azonban hamarosan, április 7-én megteremtették (»keleti korridor«), s megszállták az Ungvár—Csap—Putnok—Losonc—Ipolyság—Szob vonalat. A Magyar Tanácsköztársaság, mivel megalakulása pillanatától kezdve számolt az imperialista intervenció lehetőségével, már március 25-én intézkedett a proletár Vörös Hadsereg felállításáról, s ezzel egyidejűleg a belső rend fenntartására, a rendőrség és csendőrség helyett a Vörös Őrség megszervezésérői. A hadügyi népbiztosság a polgári koalíciós kormánnyal ellentétben azonnal elrendelte, hogy a demarkációs vonalon lévő csapatok addig is, amíg a Vörös Hadsereg támadásba mehet át, az összes frontokat, ha kell fegyverrel is tartsák, sőt az erdélyi erőket Szatmárnémeti környékén támadáshoz csoportosította.2 Mint már utaltunk rá, a szociáldemokrata párt balratolódása és a kommunistákkal való egyesüT és elfogadása csak taktika volt. Ez élesen megmutatkozott a hadügyi népbiztosság vezetésében. A szociáldemokrata hadügyi népbiztosok szabotálták a hadsereg kiépítését s komoly ellentétbe kerültek Szamuelly Tiborral. Ennek vége az lett, hogy a jobboldali szociáldemokrata Pogány népbiztost április 3-án lemondatták s ennek, az akkori helyzetben legfontosabbá lett népbiztosságnak vezetését egy tetterős, öttagú tanács vette át. Ez a tanács azonnal lázas munkába kezdett, hogy az országot és a proletárdiktatúrát a külső és belső ellenségtől megvédelmezze. Elößzör is a fegyelmezetlenséggel vette fel a harcot. Hivatalba lépése másnapján bátor hangot ütött meg: »Rendet, fegyelmet, engedelmességet követelünk a Vörös Hadsereg minden katonájától« hangzott a szokatlan parancs. A kilengések megtorlása s a fegyelem megszilárdítása érdekében elrendelte a katonai forradalmi törvényszékek felállítását, amelyek halálbüntetést is kiszabhattak.3 Határozottan a vasfegyelem megtartását követelte. A hivatásos tisztek és altisztek egy része ingadozott; ezért az öttagú tanács elrendelte, hogy ezek kötelessége szolgálatot teljesíteni és belépni a Vörös Hadseregbe. Intézkedett három nemzetközi vörös ezred felállítására,4 tüzér- és repülő csapatok gyors átszervezésére.5 Mivel a hadsereg létszáma csekély volt, ismét életrehívták a toborzó rendszert, a mely eddig alig tudott valami eredményt felmutatni. Jellemző a proletártömegek lelkesedésére, hogy 6 nap alatt 40 000 új katona állt a zászlók alá. 2 7010/4 ein. 5. sz. rendelet. Hadtörténelmi Intézet Levéltára (továbbiakban H. I. L.), Magyar Tanácsköztársaság Iratai (továbbiakban MTI.) csomó. 3 7806/eln. 6. sz. rendelet. H. I. L. - MTI. 4. csomó. * 7820/eln. 6. sz. rendelet. H. I. L. — MTI. 6. csomó. 5 7575/eln. 6. sz. rendelet, illetve 7848/eln. 6. sz. rendelet.
