Századok – 1954
Tanulmányok - Tretyakov; P. N.: A szlávok eredete 317
A SZLÁVOK EREDETE írta: P. N. Tretyakov (Voproszi Isztorii 1953. 11. sz.) Az etnikai csoportok — a rokon törzsek és népek — kialakulásának és fejlődésének története az ókor és a korai középkor történetének egyik legbonyolultabb kérdése. Semilyen történeti jelenséget sem tudunk helyesen megvilágítani, ha nem derítjük fel forrásait, nem tanulmányozzuk létrejöttének útjait és körülményeit. Egy olyan bonyolult történeti jelenség, mint a nép — a nemzet történeti előfutára — sajátos vonásaival, nyelvével és kultúrájával csak akkor világítható meg minden oldalról, ha megoldjuk kialakulásának és a keretébe tartozó régi törzsek eredetének kérdését. Az etnikai csoportok eredetének problémája viszont igen gyengén van kidolgozva történeti irodalmunkban. Áz etnogenezisnek a távoli múltban lezajlott folyamata túlnyúlik a történeti kutatásnak az írásos forrásokon nyugvó szokásos keretein. Ezeknek a kérdéseknek a megvilágításához rendszerint. be kell vonni az archeológiai, nyelvészeti, antropológiai, etnográfiai és egyéb adatokat, amelyek többnyire töredékesek, sőt gyakran ellentmondanak egymásnak. A burzsoá történetírásban az etnogenezis kérdését teljesen összezavarják, sőt részben meg is hamisítják, különféle tudománytalan koncepciók — »fajelmélet«, »kultúrkörök elmélete« stb. — érdekében. A szovjet történetírásban az etnogenezis kérdésének helyes megoldását sokáig akadályozták N. J. Marr akadémikus ál-marxista, vulgarizáló nézetei. Ezek a kutatókat — archeológusokat, etnográfusokat, nyelvészeket — hamis titra, a járhatatlan »jafetita útvesztőbe« vezették. Ebből a dzsungelből tudományunkat csak az 1950-ben lezajlott nyelvészeti vita és I. V. Sztálin ezt lezáró hozzászólása szabadította ki. A nyelvészeti vita óta eltelt három év az etnogenetikai folyamatok tanulmányozása terén megfeszített munka évei voltak. E munka során fontos mérföldkő volt a nyelvészeknek, archeológusoknak, etnográfusoknak és antropológusoknak az a közös tudományos ülésszaka, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1951 őszén hívott össze Moszkvában. Megvitatásra kerültek itt az etnogenetikai kutatás módszerei.1 De az etnogenezis nagy és súlyos kérdéseinek megoldására három év kevés idő. Ma még korai volna az elvégzett munka eredményeiről beszélnünk. 1 Lásd : a Nyelvtudományi Intézet, az Anyagi Kultúra Történetének Intézete, a Néprajzi Intézet munkatársai által készített előadásoknak az ülésszak alkalmából kiadott téziseit.
