Századok – 1954
Tanulmányok - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványa 285
ír. RÁKÖCZI FERENC BREZNAI KIÁLTVÁNYA 313 generális insurrectio lészen és hamar időre más biró járása lészen, minden jót ominálván édes nemzetünk javára.« Mikor Teleki, esztendők multán, naplóját végleges formába öntötte, e sorokat így egészítette ki : »Nem győztem s győzök eleget csudálkozni rajta, hogy az jó gróf Bethlen Miklós nemzetünk igyében most olyan poklos.« Nem Bethlen Miklós volt az egyetlen nemesúr Erdélyben és Magyarországon, aki szívesen egyetértett volna Rákóczi kiáltványával, ha meg nem riasztotta volna a jobbágyok félelmes sereglése a pátens hangjára a fejedelem lobogói alá. A nemzeti királyság, az önálló fejedelemség gondolata kedves gondolat volt. Magyarországon is, Erdélyben is a magyar érzésű birtokos nemesség számára. Megvalósítása azonban a nemesi osztályérdek korlátozásával járt volna együtt, Bethlen Miklós is megriadt, mikor taracközi gondviselője azt jelentette, hogy jobbágyai megtagadták az engedelmességet és a szolgáltatásokat,8 5 s még inkább akkor, midőn a fejedelemségben árvíz módjára kezdett nőni és elhatalmasodni Rákóczi nevében, kiáltványaira hivatkozva a magyar történelem egyik legnagyobb jobbágytámadása, mely ellen nem használt semmiféle »dispositio«. A breznai kiáltvány hangját elnémította a tömegek hangja attól kezdve, hogy a hegyek közé és a Tisza mögé zárt új kuruc mozgalom kitört korlátai közül s elöntötte az Alföld térségeit és Erdély tájait. 1703 júliusában és augusztusában, s még sokáig, nem Rákóczi lengyel pátensét olvastatják a falvakon, hanem a szegénylegényekből lett ezeres-kapitányok kiáltványait, amelyek már nem csak a német ellen, hanem a földesurak ellen is izgatják a föld népét.8" 4 Tanulmányunk záró részében a breznai kiáltvány szövegéről szólunk. Keletkezésének évében nyomtatásban is napvilágot látott, de csak latin és német nyelven.8 7 Latin szövege a Rákóczi szabadságharc bukásának esztendejében, 1711-ben már történeti forrásgyűjteménybe is belekerült.8 8 Magyar szövege azonban majcl kétszáz esztendőn át lappangott, a Spangár-krónika 1734-ben latinból fordította át magyarra.8 9 Egykorú magyar szövegét először Thaly adta ki. Mondja el most a maga szavaival, honnan és hogyan : »E nyiltlevélnek . . . magyar példánya eddigelé nem volt ismeretes történetirodalmunkban, pedig, a néphez lévén intézve : éppen a magyar 85 »A jobbágyok is úgy gondolkozzanak, ha szófogadatlankodnak, bizony az övéket veszem el« — válaszolta 1703. augusztus 16-án Lengyel András gondviselőnek. (Thaly Kuruckori Okmánygyűjteménye, XXVIII. 228.) — Önéletírása-ban nincs semmi nyoma a kurucok iránt való rokonszenvnek. Az ilyen adatok is figyelmeztetik a kutatókat arra, milyen sürgős és fontos feladat az Önéletírás kritikailag jegyzetelt kiadásának elkészítése ós Bethlen Miklós levelezésének összegyűjtése. 86 L. a 81. jegyzetben említett tanulmányban összefoglalt adatokat, továbbá az Erdélyi Consilium töredékesen fennmaradt s emiatt nem is datálható jelentését a fejedelemhez a kuruc ezereskapitányok jobbágyokhoz intézett pátenseiről. 87 RMK Ш. 4435, 4436, 4437. A 4438. számú nyomtatvány valószínűleg a breznai ч kiáltvány lengyel nyelvű kiadása. 8 8 »Des Fürsten Francisci Rákóczi Manifest, welches er im Königreich Hungarn publiciren lassen, de Anno 1701.« »Datum in Arce Regni Poloniae Breszna.« Megjelent : Lünig, Johann Christian: DesTeutschen Reichsarchivs Partis Specialis Continuation című kiadványának I. kötetében Lipcse, 1711, 499 — 500. 1. 8a »Rákóczi Lengyelországban tartózkodott, ahol is el nem mulatá mindazokat elméjében folytatni, mellyekkel a Magyarországban lévők és véle tartók számát megsokasíthatná. innen . . . az ország fölzendülésére ilyen manifesztumot bocsátott ki.«
