Századok – 1954
Tanulmányok - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványa 285
310 ESZE TAMÁS ember volt, mint a kétfelé is jóorcát mutató váribeli Keresztes András, a kurucokhoz csatlakozott, s elment velük »Rákóczit látni«.78 A breznai kiáltvány megnyugtatta és fellelkesítette a népet, és naponta növelte a zászlók alá sereglők számát. Ha Rákóczi proklamálásának napjaiban a felkelők közé érkezik, felhasználja lelkesedésüket és él az alkalommal, szabadságharca két hónapos előnyt nyer. Készülődése közben lephette volna meg az ellenséget és nem került volna sor a tiszaháti felkelés összeomlására. Bizonyára boszankodva hallgatta volna, ha hallhatja, Váriban és másutt mivé ferdül kiáltványának megfontolt mondanivalója. Pedig a breznai pátens népi interpretációja a kezdet egy válságos pillanatában, mikor Rákóczi első harca után Tiszabecsnél az ellenség harapófogójába került, s egyik oldalról a szatmári katonaság és a megyék nemesi hada, másik oldalról a Montecuccoliezred fenyegette, — óriási, nem várt segítséget nyújtott számára. A hír a 15 000 főnyi idegen segítségről szájról-szájra járt, nőtt és színesedett, mint a hirek általában, eljutott az ellenség fülébe is, és szétbomlasztotta a tiszabecsi ellenséges tábort.78 A pátens sorsát és hatását eddig csak a »viharsarokban«, azon a területen vizsgáltuk, ahol fegyveres ellenállássá érett a szegénylegények nagy területre kiterjedő mozgalma. Mikor jutott el szervezkedésük gócaiba : a Tiszántúlra, a Rákóczi-birtokokra, a Partiumba, a császári ezredektől elmaradozó magyar katonák búvóhelyeire? A titkon szervezkedő kurucokhoz, akikről először Szentiványi Sándor vitt hírt a Lengyelországban bujdosó uraknak, akikről azután Barwinszky Gál számolt be a fejedelemnek? Csak egyetlen forrás segítségével tudunk tájékozódni, amikor választ keresünk erre a kérdésre is : Palugyay Lénárt debreceni harmincados Informatio-jából.6 0 Ez a nagybecsű irat, melynek adatait a felkelés kezdetére vonatkozó levéltári anyag roppant méretű pusztulása miatt talán nem is tudjuk már kiegészíteni, szűkszavú és nem is egészen világos értelmű mondataiban fontos eseményekre vet világosságot. Arról értesülünk belőle, hogy a szabadságharc első táborhelyéről, a magyar határ közelében, de még lengyel földön fekvő Klimiecről Rákóczi utasítására küldik a kiáltványt fontos üzenetekkel Debrecenbe és Biharba. Debrecen bizonyára Esze Tamás révén épült bele a szegénylegény -szervezkedés hálózatába. Szekerei Debrecenbe hordták a sót, s mikor lopott só árulásával vádolták és földönfutóvá tették az újlaki sótisztek, családját Debrecenbe mentette. Talán azért, mert felesége, Biró Anna is debreceni származású volt. Palugyay azt írja, hogy Esze Tamás és a tarpai molnár, Szász András már korábban is leveleztek a volt Thököly-kapitány Mónay Pállal és a református kollégiummal, s Klimiecről Szász András Sámuel nevű szolgáját küldötték hozzájuk, »megüzenvén nekik, hogy tüstént tegyék meg a tennivalókat«. Debrecen alatt, a derecskei mezőn lappangtak az Ebergényihuszárezred katonaszökevényei, s csak üzenetre vártak, mikor indulhatnak 7 8 Rákóczi »kegyelmes és méltó tekintetben vévén boldog emlékezetű eleinkhez és ezen nemzettséges ügynek kezdetin is hozzánk sokszori alkalmatossággal meg bizonyított hűséges szolgálattyát, 1706. december 31-én szőlleit, augusztus 26-án beregszászi házát libertálta, s megerősítette őt Bucsu faluban lévő két puszta telkének birtokában is.« (OL. Protocollum Rákóczianum II. 38. — U. et. С. Fase. 19. no 14. — Kemsei csatlakozására 1. Századok, VII/1873. 12. 1.) 79 L. a Mémoires-ban Rákóczi visszaemlékezését erre az eseménvre. 80 L. a 23. jegyzetet.
