Századok – 1954
Tanulmányok - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványa 285
11. RÁKÓCZI F EHE NC BREZNAI KIÁLTVÁNYA 309 hadijelvény, jóval több ennél : a harc proklamálása, sereggyűjtésre való jogosít vány, felkelésre való felhívás. A vármegye például csak akkor köteles felkelni, ha az uralkodó megküldi néki a hadizászlót.7 5 Dózsa óta ekkor adott először nagyúr parasztok kezébe sereggyű]tő zászlót. Rákóczi érezte is felelőssége súlyát . mi lesz akkor, ha zászlói alatt a nép a földesurak ellen fordul ? Ez a lehetőség, ez a veszély nem egyszer merült fel később is a szabadságharc története folyamán. Rákóczi tilalma azonban teljesíthetetlen parancs volt ; értelme sem egészen világos. Beleértette-e a fejedelem kiáltványa kihirdetésének tilalmát is? Hogyan győzzék meg a felkelés vezetői a Tiszahát lelkesedésre és kételkedésre egyaránt hajlamos népét arról, hogy nem hiába jártak Lengyelországban Rákóczinál, hanem pátense kihirdetésével, zászlói felemelésével?7 6 Május 19-én érkeztek be a zászlók, 21-én Tarpán és Váriban, 22-én Beregszászon megtörtént a nagy esemény : az új kuruc szabadságharc proklamálása.7 7 A Vári-beli zászlóbontásról elég részletes tudósítás maradt reánk: Keresztes András vári bíró Szatmárra küldött jelentésének summája. Tarpa után Vári volt a legjelentősebb kuruc fészek a Tiszaháton, kurucságát már 1697-ben is megmutatta. Tarpáról két zászló alatt 300 ember vonult a kis mezővárosba. A harmadik zászlót a bíró kapujába tűzték, s kifüggesztették Rákóczi kiáltványát is. A falu népe odagyűlt a fejedelem üzenetének és parancsának meghallgatására. Csakhogy a kiáltványban egy szó sem volt arról, amit belőle Váriban kiolvastak. Rákóczi okosan és méltósággal hömpölygő mondataiból, mérséklettel igérő, szigorúan tiltó üzenetéből interpretátora nagy biztatásokat és félelmetes fenyegetéseket formált : a fejedelem 15 000 emberrel áll a határon, jaj annak, ^íki parancsainak nem engedelmeskedik, vagy közömbös irántuk ! Még az anyja méhében szunnyadó gyermeknek sem fognak irgalmazni. Mikor azt olvassuk az egykorú jelentésekben, hogy a »kurucok fényes nappal Rákóczi s Bercsényi pátensével járnak, azt falukon és városokon olvastatják«, a vári eset szerint kell elképzelnünk az eseményeket. Beregszászon mindjárt másimp, 22-én tették közhírré a kiáltványt. A városnak már azelőtt is kuruc-híre volt, »plus quam kurucones« — mondotta lakóiról a Szepesi Kamara egyik tisztje. Itt — nyilván másutt is — megvendégelték a kurucokat. A beregszászi bíró, Kemsei Sámuel, bátrabb és egyenesebb 76 L. orre nézve Kajdy István levelét a 65. jegyzetben. 76 Barwinszky jelentéséből Rákóczi jól tudta, mire kellenek a zászlók ós a kiáltványok. »Megerősítette — olvassunk a Confessiones-ban — nemcsak igaz, amit mondottak nekem, hanem életbenlótem a népben oly vérmes reményeket ébresztett, hogy hosszabb ideig fékentartani nem lehet,itt az icleje tehát, hogy láthatóbb jelét adjam elhatározásomnak.« Mikor a kiáltványt átadta és a zászlókat megküldőtte a felkelőknek, bizalmas utasítást adott nékik : »igyekezzenek alkalom adtán harczi módra egy vagy több várat megrohanva elfoglalni«. A fejedelem tehát a hadakozás megkezdését kívánta a felkelőktől ; nehéz elképzelni, hogy a zászlók kibontása, a kiáltvány proklamálása»nélkül a nép hajlandó lett volna harcba bocsátkozni, — csak a maga akciójaként, csak a maga felelősségére. 77 Thaly a zászlóbontás előzményeiről és lefolyásáról szintén színes mesét kerekített. Valójában csak levelek és jelentések apró adataira, jóformán csak a tény említésére vagyunk utalva. Csak két részletesebb tudósításunk van : Várira nézve Glöggl Wolf Christian május 24-i, az 58. jegyzetben már említett jelentése (Thaly csak latin nyelvű kivonatát ismerte : Kuruckori Okmánygyűjteménye, II. 477 — 478.), Beregszászra nézve pedig Dul Mihály levele Szécsényből június 16-án Koháry Istvánhoz, amelyben P. Sárhegyi Mátyás beregszászi plébános levele nyomán mondja el az eseményeket. (Thai;/ idézi : Bercsényi család, II. köt. 482. 1.)
