Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÍÍT.YBE!» % 21 fiait a fiscális tisztekből, — végezetre az országot szabadságából, diplomájából — foglalja össze működését utóbb Bethlen Miklós, aki maga titkos tanácsadója volt a Commissionak. A bizottság a fehérvári fejedelmi épületekbe telepedett be, lényegében feleslegessé tette az erdélyi thesaurariatust, megfosztotta az erdélyi főnemességet jövedelmeitől és helyet készített egy idegen császári hivatalnokréteg számára. A főnemesség tétova tiltakozása mitsem változtatott a helyzeten.1 2 A Mikes-féle 5 pont, melyet ugyancsak ebben az esztendőben adtak ki, a katolikus vallást már nyíltan a protestáns fölé helyezte »az erdélyi pápisták kívánsága szerént«. Kihirdetésekor »elszörnyűködnének mindnyájan a más religion valók, látván, mely szemlátomást rontanák ki az ország kezéből a pápisták mind a magok régi szabadcságát, törvényét, mind a császártól adatott diplomát«. Rövidesen megtörtént az Erdélyből kitiltott jezsuiták hivatalos és ünnepélyes bevonulása. A »fejérvári skolát«, a protestánsok szellemi végvárát német muskétások foglalták el.13 A bécsi udvar a Habsburg-uralom erdélyi helyzetét akarta megszilárdítani a jelentős tömeget alkotó görögkeleti vallású román lakosság katolizálásával is. Az Unió vallásos jelszavai mögött politikai cél rejtőzött : az erdélyi románságot szervezetileg elszakítani a bukaresti metropolitától és a Habsburgház ideológiai képviselőinek hatalma alá vonni őket. Ily módon kívánta Bécs elérni azt, hogy a román néptömegeket szembefordítsa a protestánsokkal és a központosító törekvéseinek útjában álló rendekkel. A görögkeleti egyház erdélyi vezetői — híveik és alsópapságuk tudta és beleegyezése nélkül — Bécs megvesztegetésére egyezséget kötöttek. Ez nem eredményezett mást, mint zűrzavart, szakadást és a tömegek egyöntetű tiltakozását. »Az réghi szülejektől rájok maradott vallásokat tartják ezután is úgy mint eddigh«.. .»a mely vallásba eddig voltak, ez után is abban lesznek mint holtig« —• tiltakoznak a rájuk kényszerített Unió ellen. A vezetőitől elárult erdélyi románság felemelt szava egyik hangja lesz a századfordulón országos méreteket öltő Habsburgellenes mozgalomnak.11 Az Ausztria sikeres török háborújának végére pontot tevő karlovici béke félreérthetetlenül ítélkezik Erdély fölött is : »Maradjon Erdély tartománya úgy, mint jelenleg van, a császár birtokában«. Ezzel az önálló erdélyi fejedelemséget a Habsburg-ház tartományai közé sorolják. 2. A bécsi udvar céltudatos és következetes törekvése Erdély teljes leigázására olyan veszedelmet jelentett Erdély lakossága számára, mely társadalmának minden rétegét sújtotta és megmozgatta. A XVII. századvég társadalmi rétegződése bizonyos mértékben eltérő a magyarországi viszonyoktól és sokkal változatosabb képet mutat. A lakosság zömét a magyar és román jobbágyság alkotta. Az aránylag jelentős főnemesség mellett a középbirtokos nemesség elenyészően kevés, sokkal jelentősebb a bocskoros ú.n. egyházi nemesség (egy házhellyel rendelkező), melynek anyagi helyzete a jobbágyéval majdnem azonos. Erdély társadalmi képét a különböző kiváltságokat élvező rétegek (székelyek, szászok) és a fejedelmi korban katonáskodásukkal bizonyos szabad-12 Bethlen önéletírása II. köt. 182—183.1.; Kővári, i. m. VI. köt. 46, 49.1.; Trócsányi Zsolt : Erdély kormányzata Rákóczi Ferenc korában. Kéziratban. 13 Cserei 291 — 292. 1.; Bethlen önéletírása II. köt. 186. 1. 14 Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada. Bpest, 1946. 18. és köv. 1. ; Lupái János: Az erdélyi görög-keleti egyház ós a vallás unió a XVIII. század folyamán. Bpest. 1904.; A román jobbágyok és alsópapság ellenállására : Kővári, i. m. 41. 1. ; Cserei 290. 1. ; OL Erdélyi levéltárak -Gub. Pol. 1699/316 ; 1699/603.
