Századok – 1954
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A tanácsok szerepe a magyar októberi demokratikus forradalomban 245
248 HAJ 1)1 Ti IlOK a forradalmi szocialisták, a SzDP régi ellenzékének tagjai és azok a forradalmi érzelmű szocialisták, élükön Landler Jenővel, akik szembekerültek a párt áruló, a forradalmat ellenző és annak kitörése ellen harcoló vezetői vei. Ilyen módon a forradalom előestéjén létrejött a munkásmozgalom legjobb elemeinek egységfrontja. A Katonatanács elfogadta a munkástömegeket képviselő szocialisták vezetését, ezek pedig a Katonatanácsot a forradalom fegyveres előkészítésének irányító szervévé tették. A Katonatanács szervező munkája a budapesti csapatok közt igen gyorsan nagy eredményeket hozott. \ ».. .egymásután jelentkeztek náluk tisztek, legénység és nemsokára meg volt szervezve a nyolcvan karhatalmi alakulás csatlakozása. Ezekkel bármelyik pillanatban rendelkezhettek, csak az utasítást várták.« Ezek a gyors eredmények mutatják, mennyire megérett a helyzet a forradalomra. »Magukat a Katonatanács vezetőit is meglepte, hogy a budapesti helyőrségnek és karhatalmi készültségnek csaknem minden nagyobb alakulata a forradalom pártjához csatlakozott«.4 A csatlakozott alakulatok tisztjei és legénysége bizalmiférfiakat jelöltek ki és ezek útján érintkeztek a tanáccsal. így a Katonatanács néhány nap alatt a budapesti helyőrség katonáinak elismert vezetőjévé vált. 29-én este megbeszélést tartottak a nagyobb gyárak bizalmiférfiai és a Katonatanács. Elhatározták, hogy november 4-re megszervezik a fegyveres felkelést. A munkások azonban későinek tartották ezt az időpontot. Megkezdték a Munkástanácsok szervezését. Ilyen széleskörű szervezkedés nem maradhatott titokban. Elrendelték a Katonatanács tagjainak letartóztatását, de nem akadt katonai alakulat, amely ezt a parancsot végrehajtotta volna. Tudták, hogy a Katonatanács mögött a városparancsnokságnál nagyobb erő : a felfegyverzett nép áll. A budapesti munkásság is fegyverkezni kezdett, elsősorban a fegyvergyári munkások segítségével. A rendőrség megtudta, hogy a Fegyvergyárból eltűntek a puskák, Károlyi személyesen igyekezett rábeszélni a munkásokat a fegyverek visszaadására, de eredménytelenül. A Nemzeti Tanács nem tudta meggátolni a forradalmi mozgalom terjedését. Károlyi 29-én megüzente Bécsbe Andrássy Gyulának, hogy elvesztette hatalmát a »felforgató elemek« felett, a forradalomnak hamarosan ki kell törnie. A munkásság szervezkedésében különösen aktívan vett részt az ifjúság. Megmozdultak a haladó diákok is.-25-én megalakult az egyetemi ifjúság 50 tagú Diáktanácsa. A Diáktanács »elhatározta, hogy követelni fogja a letartóztatott galileista ifjak szabadonbocsátását. Egyben elhatározták azt is, hogy a feltámadással kísérletező cenzúra ellen a legmesszebbmenő és legélesebb harcot veszik fel«.5 A Diáktanács »...a forradalmat megelőző napok mozgalmaiban, utcai tüntetéseiben élénk részt vett. Egyetemi hallgatók és hallgatónők nemcsak egymás között agitáltak, hanem a katonák között is híveket szereztek annak a mozgalomnak, amely elsősorban belső rendszerváltozást akar. . ,«e 4 A diadalmas forradalom könyve, szerk. Gellért Oszkár. Bpest. 1918. 145. 1. 5 Világ, 1918. okt . 26. 6 A diadalmas forradalom könyve. 144. 1.
