Századok – 1954

Szemle - Li Csen Von: Korea rövid újkori története (Ism.: Gömöri Endre) 230

230 •SZEMLE LI CSEN VON: KOREA RÖVID ÚJKORI TÖRTÉNETE (Budapest, Szikra. 1953. 189 1.) Korea neve, amelyet a magyarországi átlagujságolvásó éveken, évtizedeken keresztül jóformán alig ismert, néhány esztendeje nagyrabecsült és szeretett névvé vált népünk millióinak szemében. Azt a hősies közdelmet, amelynek során Korea népe az amerikai történelem legsúlyosabb katonai vereségeit mérte az imperializmus e legerősebb hatalmára — egész közvéleményünk a legmólységesebb érdeklődéssel és együttérzéssel kísérte. Hatalmasan megnövekedett az igény a koreai nép történelmének, harcainak és küzdelmeinek megismerésére. Ezt az igényt rendkívül színvonalasan elégíti ki Li Csen Von-nak a Szikra kiadásában megjelent »Korea rövid újkori története«,c. könyve. Ennek a könyvnek — egyéb érdemei mellett — külön jelentőséget és súlyt ad az, hogy a legutóbbi évekig gyakorlatilag teljesen hiányoztak a Korea történetét tárgyaló tudományos igényű művek. Nem volt olyan Korea történetéről szóló marxista munka, amely koreai történészek tollából származott volna és tudományos kutatásaik eredményeit foglalta volna össze. Ennek alapvető oka az volt, hogy a japán imperializmus három és félévtizedes uralma csak a reakciós tudományellenes művek számára biztosítottlehetőségeket, a japán elnyomók szinte szervezetten fojtottak el minden történetírói munkásságot, mert féltek attól, hogy a mult küzdelmeinek képe felébreszti a tömegekben a harci vágyat a gyarmatosítók igájának lerázására. Li Csen Von is csak az elnyomás teljes súlyával a vállán, rendkívül méltatlan körülmények között dolgozhatott a japán megszállás idején. Sok esztendő elfojtott energiája és alkotási vágya tört ki belőle, amikor viszonylag rövid időre a felszabadulás után már megjelentette Korea történelmével foglalkozó könyvét. Li Csen Von-nak ez a munkája az első kísérletek egyike, amelyek Korea történetének egy rendkívüli időszakát marxista szemszögből tárgyalják. A könyv Korea történetének fól évszázadát fogja át. Az első fejezet a XIX. század 6Ö-as és 70-es éveivel foglalkozik, tehát azzal az időszakkal, amikor az európai kapitalista hatalmak között kiéleződött a küzdelem a befolyási övezetek felosztásáért a Távolkeleten. Az utolsó fejezet a koreai munkásosztály vezetésével végrehajtott dicsőséges, 1919. márciusi felkelés felidézésével végződik. Korea történelmének ez az időszaka rendkívül sok olyan tanulságot nyújt az olvasó számára, amelyek mélyen megvilágítják a későbbi — sçt, a legutóbbi — események rugóit és lehetővé teszik azok igazán komoly megértését. Melyek ezek a legfontosabb tanulságok ? Az első, amit e »történelmi leckék« sorából ki kell emelni — az, hogy a történelem során az amerikai kapitalisták — egyszer nyilt, máskor leplezett szövetségben a japán tőkésekkel — évtizedeken keresztül állhatatosan törekedtek Korea gyarmatosítására. Feltárja Li Csen Von, hogy a Koreába betolakodó amerikaiak már 1868-ban a legaljasabb és legkegyetlenebb módszerekhez folyamodtak céljaik elérésére, 1882-ben pedig diktátum-jellegű »egyenlőtlen szerződést« kényszerítettek Koreára, s a gyarmati rablás gyalázatos politikáját követték az országban. A későbbiekben a konkrét történelmi helyzet lehetetlenné tette ennek a politikának ilyen formában történő megvalósulását. A gyarmatosító hatalmak közötti ellentétek élesedése eltorzította a japán-amerikai együttműködés ilyen politikáját, s végül is Washington kénytelen volt Koreában szabad kezet biztosítani Japánnak. Koreát így a japán gyarmatosítók igázták le, majd annektálták. Li Csen Von könyve, amely a legkülönbözőbb területeken szóles bizonyító anyaggal leplezi le a japán imperializmus gyarmatosító politikáját Koreában — ilymódon egyenes vádirat minden olyan politika ellen, amely a japán militarizmus újjáélesztésére törekszik. Az első, nagyfontosságú történelmi tanulság tehát az, hogy a japán militarizmus bármilyen formában történő felélesztése, a japán és amerikai imperializmus bármilyen formájú agresszív szövetsége rendkívüli veszélyt jelent Korea népe számára. A második tanulság alapjában véve az elsőből fakad és kiegészíti azt. Li Csen Von könyvének egyik érdeme, hogy feltárja : a japán imperializmus amerikai és brit jóváhagyással végrehajtott századeleji koreai gyarmatosító politikája csak láncszem volt egy nagyobb hódító terv megvalósításában. Korea volt az a támaszpont, amelyből kiindulva a, japán imperializmus később rárohant Kínára és Mandzsúriát háborús támaszponttá építette ki egész Kína és a Szovjetunió ellen ! Éppen így : az amerikai gyarmatosítók ezt megelőző XIX. századvégi agressziós kísérletei sem egyszerűen »csak« Korea gyarmatosítására irányultak. Ezek a törekvések szorosan összefüggtek azzal a küzde-